Ősagárdi Krónika


A községi Önkormányzat közérdekű lapja III. Évfolyam 1. szám 2008. március
Kegyelemben gazdag,Ősagárdi KrónikaŐsagárdi Krónika
áldott húsvéti ünnepeket kíván:
Agárdi András
polgármester
a helyi képviselő testület
és a helyi szlovák kisebbségi
képviselőtestület tagjai

 

Önkormányzatunk gazdasági helyzete és jövője

Az elmúlt két év folyamán többször tájékoztattuk a lap olvasóit, hogy kistelepülésünk nehéz helyzetbe kerülése nem az önkormányzat rossz gazdálkodásának következménye, hanem /több száz településsel együtt/ belekényszeríttették ebbe a helyzetbe. Azon településeknél akiknél a kitartás elfogyott, az intézményeket sorra bezárták, (óvodát, iskolát) és ezzel együtt olyan üresség és kilátástalanság jön létre, amelyet én nem szeretnék, ha településünkön bekövetkezne.
A 2008. évi költségvetés elfogadásánál a legfontosabb szempont volt a takarékos gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb kiadásra kerülhet sor, de az intézmények működjenek /óvoda, iskola, körjegyzőség, egészségügy stb./.
A beruházások és fejlesztések területén csak olyan elképzelések jöhetnek számításba, ahol az önkormányzatnak egyáltalán nem vagy csak a beruházás 10-15 %-át kell önerőként biztosítani.
2007. évben már beszámoltunk községünk rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről.
Ezek arra várnak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Alap pályázatai megjelenjenek és számunkra elfogadható szempontok szerint kerüljenek kiírásra.
Ilyen nehéz gazdasági körülmények között kell továbbra is az önkormányzati feladatokat ellátni, munkánkat végezni, a lakosság elvárásainak megfelelni.
Agárdi András
polgármester

Önkormányzati tervek

Településünkön minden önkormányzati terület szépítésén, rendezésén szeretnénk javítani. A falu külső és belső területének, környezetének esztétikusabbá tételén úgy szeretnénk fáradozni, hogy kialakíthassunk egy tiszta, rendezett faluképet a szűkös anyagi lehetőségeinkhez mérten minél kisebb költséggel, közös lakossági segítséggel.

Terveink, elképzeléseink:

  • A játszótér és a park tovább építése, bővítése.
    A gyermekek védelmének érdekében a játszótér körbekerítése, olyan megoldással, ami nem teljes elzártságot jelent.
    Röplabda-pálya kialakítása.
    Kültéri pingpongasztal felállítása.
    Szabadtéri színpad kialakítása, felépítése.
    További fásítás, ültetés.
    A meglévő tó mélyítése vízi s a külső környezetének tisztántartása.
    Utcatáblák felállítása.
    A Faluház udvarának parkosítása, ezen belül egy kültéri pihenő kialakítása és egy szalonnasütő felállítása, hogy az idelátogató és megszálló vendégek egy szép természetes környezetű panorámában gyönyörködhessenek, kihasználva a gyönyörű természet adta adottságainkat.
    A focipálya melletti buszforduló parkosítása, fásítása.
    A falu fakalitkás közkútja melletti kis tér kialakítása, parkosítása.
    A múzeum területén egy szabadtéri kemence felépítése.
    További terveink, elképzeléseink, ami pályázati segítséggel valósulhat meg
    A ravatalozó átalakítása, felújítása.
    Járda építése a Szabadság utcában.
    Útfelújítás az Alkotmány utcában.
    A volt tejcsarnok épülete előtti parkosítás, s az épület belsejében a SZLOVÁK HÁZ kialakítása, amely állandó kulturális kiállításokra lenne alkalmas.

Terveink, elképzeléseink fokozatos megvalósításához a közös összefogás reményében kérjük és köszönettel várjuk ötleteiket, észrevételeiket, esetleges munkafelajánlásaikat.. Egyben kérjük a község lakosságát, hogy ha lehetséges elképzeléseinket úgy is támogassák, hogy ügyeljenek a lakóterük előtti árkok tisztántartására, az utcafrontok szépítésére. Külön köszönet azoknak a családoknak, akik a házuk előtti területen esetleges virágágyásokkal, zöldövezet kialakításával tesznek azért, hogy a falukép egy rendezett, tiszta, virágos település képével fogadhassa a község itt élő lakóit. Szeretnénk, hogy rendezett utcakép fogadja az idelátogatókat a falun áthaladókat s örömmel, megelégedéssel és jóleső érzéssel látogassanak vissza vendégszerető kis községünkbe.


Ősagárdi Agár Fesztivál

2008. augusztus 9.

2008. augusztus 9-én nagyszabású falunapot szeretnénk tartani, gazdag programokkal községünkben. A falunapot „ŐSAGÁRDI AGÁR FESZTIVÁL” címen fogjuk hirdetni. Ezzel egy olyan hagyományt szeretnénk megteremteni, amely a későbbiekben reméljük országos hírűvé fog válni a falu életében. A fesztivál védnöke: Szanka Judit a Magyar Agár Klub elnöke.
Az alapötletet községünk címere adta, s az a történelmi múlt, hogy a több mint 600 éves településünk nevét az agarakról adták.
Megkerestük Szanka Juditot és Mayer Pétert, akik a mai agár tenyésztésével, s az ehhez kapcsolódó történések, szervezésével foglalkoznak. (országos és nemzetközi agár bemutatók, kiállítások, agárfuttató versenyek, stb.)
Az ötlet személyük közreműködésével meghallgatásra talált s messzemenőkig megegyeznek a közös elképzeléseink. Így jutottunk el az időpont kiválasztásához, meghatározásához.
A nap fő eseménye agár kutya bemutató és kiállítás, amely nemzetközi részvétellel kerül meghirdetésre.
A község lakóinak lehetősége nyílik majd arra, hogy közelebbről is megismerkedhessenek az agárkutyákkal, fajtáikkal, mint községünk névadóival. A személyes találkozó reményében a nap folyamán reméljük minél több alkalom nyílik arra, hogy az idelátogató agártenyésztők s a hazai és külföldi vendégek megismerhessék Ősagárdot.
A nap folyamán felvonulást, kulturális programokat, kirakodóvásárt, esetleges lovaglást tervezünk. A részletes programokról a későbbiekben folyamatosan tájékoztatjuk a falu lakosságát. (Az esemény napja honlapunkon a www.osagard.hu is megjelent.)
Addig is mindenkit nagy szertettel hívunk és várunk a falunapra az ŐSAGÁRDI AGÁR FESZTIVÁL-ra.


Beszámoló az ősagárdi szlovák kisebbségi önkormányzatról

Az elmúlt hónapban a szlovák önkormányzat is megtartotta zárszámadó testületi ülését, erről szeretném tájékoztatni a kedves ősagárdiakat.
A 2007. év kedvezően alakult, hiszen nem költöttük el teljesen a rendelkezésünkre álló pénzeszközöket. 401.000 Ft-ot át tudtunk hozni erre az esztendőre és az alábbiak szerint, szeretnénk felhasználni:
100.000 Ft: Testvértelepülésünk gyermekeinek vendégül látása
100.000 Ft: Szlovák ház létrehozatalához önerő biztosítása.
150.000 Ft: Átadtuk a települési önkormányzatnak a ravatalozó felújítási terveinek elkészítéséhez
51.000 Ft: Szlovák nyelvtábor megrendezése.
A 2008. évi költségvetésünkkel szeretnénk kivenni részünket a falumúzeum fenntartásából és természetesen hozzájárulunk a különböző falurendezvények megszervezéséhez az anyagi források biztosításával is.
Kindricz Tünde
Szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke


Köszönet

Köszönetünket fejezzük ki a község lakóinak, s mindazoknak akik – Laczkovszki Zoltánné kezdeményezésére – pénzbeli felajánlásaikkal segítették a Faluházban a harmonikaajtók beszerelését, kivitelezését. A fennmaradó összeget a főzéshez szükséges edények megvásárlására, valamint az egyre fogyó poharak pótlására fordítjuk.
A helyi önkormányzat és kisebbségi képviselők nevében
Agárdi András
polgármester


Főzzünk „8 játszóteret”

Az UNILEVER Magyarország Kft. KNORR Marketing osztálya játszóterek megnyerésére hirdette meg akcióját. Az akció lényege, hogy minden „Delikát 8” (ételízesítő) tasak vonalkódját be lehet küldeni a falu egy személyének képviseletében. Így ha a szerencse kedvez, lehetőség adódhat egy új játszótér kialakítására, vagy a régi felújítására a községi parkban. A játékban minden tasak vonalkódja az 1 kg-os kiszerelésig részt vehet. Az akció 2008. augusztusig tart. Kérjük a lakosságot, hogyha rendelkeznek ezen termékek vonalkódjával, juttassák el az óvodába.
Eddigi gyűjtésünk során 12 kg-nak megfelelő mennyiségű vonalkódot tudtunk eljuttatni a játékba.
Külön köszönet azoknak akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a mennyiség összejöjjön.
Továbbra is várjuk a további „Delikát 8” tasakok vonalkódjait. Előre is köszönjük!
A nyerési esély reményében bízva sikeres gyűjtést kívánunk!


FELHÍVÁS

Az 2007. szeptemberében megalakult a helyi néptánccsoport. A néptáncos összejöveteleket minden héten, szerdán este 1900-i kezdettel a faluházban tartjuk. Oktató Kozák Katalin hivatalos táncpedagógus. Minden korosztályt szeretettel várunk és hívunk!


A magyar agár rövid története

A kutya fajhoz és az agarak fajtacsoportjához tartozik. (X. csoport: Agarak, 3. szekció: rövidszőrű agarak)
Az FCI 1966 óta ismeri el önálló fajtának.
Az agarak a legősibb kutyafajták, hisz ők segítették az embereket, a mindennapi megélhetést nyújtó vadászatban. Az agarak speciális vadászkutyák, akik elsősorban szemmel keresik a vadat és nem az orrukkal. A vadat felütik, és el is fogják. Ebben segíti őket a csak az agarakra jellemző mozgás az agárvágta, vagy más néven a kettős lebegő galopp, mely a leggyorsabb, és egyben a legfárasztóbb mozgásforma
Általában az agarakra jellemző a megnyúlt fejforma, a hosszú izmos nyak, hát és ágyék csapott izmos far, hosszú farok hosszú erőteljes végtagok, jó izületek, nagy bordakosár, hogy elég hely jusson a szívnek és a tüdőnek, és a felhúzott izmos has.
A magyar agár története a honfoglalás korára vezethető vissza. A vándorló magyarokkal keleti agarak érkeztek. A hosszú vándorlás során különböző népek agaraival keveredtek a magyarok agarai. A nomád élet, a hosszú vándorút, a harc az időjárás viszontagságaival, a sok megtett kilométer sokszor kietlen tájakon keresztül, a küzdelem az életben maradásért idegen népekkel, vadállatokkal, és küzdelem az íjász lovas társsal karöltve a mindennapi megélhetésért, edzett embert, lovat és agarat acélossá testben és lélekben. Az élet szelektálta a magyar agarat, csak a leggyorsabbnak, legkitartóbbnak, legerősebbnek, legokosabbnak, és legegészségesebbnek volt esélye a túlélésre.
A honfoglalás után a vadászat elterjedt volt Magyarországon, erről tanúskodnak helységneveink, mint (Ős)Agárd, Peszér, Ebes, Kutyavár (Mátyás király itt tartotta az agarait). Peczérnek nevezték a vadászebek tanításával és felügyeletével foglalkozó embereket.
Ősagárd címerében a mai napig ott ágaskodnak a magyar agarak, hirdetvén hogy itt volta középkori dicsőséges agaras vadászat egyik paradicsoma.
Európában Anglia és Magyarország volt az agarászat fellegvára. Angliában a természeti adottságok miatt hamar a pályaversenyzés alakult ki, mely gyorsaságot kívánt, addig nálunk a pusztákon, lóháton ülve kopókkal és agarakkal vadásztak. Nyúl, szarvas, róka, sőt farkas vadászatra is használták.
A honfoglalás kori agarak az ide érkező nyugati lovagok, a török hódoltság idején keleti agarakkal, majd a XIX. században a sebesség növelése miatt az angol agárral keveredtek, így alakult ki a mai magyar agár. A keleti ősöktől örökölte az „igénytelenségét”(nem jár különösebb nehézséggel egy magyar agarat jól felnevelni), az angolagártól a jól szocializálhatóságát.
Sok híres magyar tartozott a szenvedélyes agarászok közé, így I. István király, Mátyás király, a Rákóczi család, Balassi Bálint, aki versében is említi:


„Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár,

Ifjak társasága, éles szabja, jó madár.”
Lovik Károly regénye (1907), „A kertelő agár” kiváló rajza a korabeli agárfuttatásnak.
Széchenyi István alapította a Pest Megyei Agarász Egyletet 1839-ben. Célja nem csak az agártenyésztés felkarolása, hanem a minőségi lótenyésztés segítése volt. Csak a legjobb lovak voltak képesek hegyen-völgyön követni a vadászó agarakat.
A XIX. századi feljegyzések szerint a szukák kb. 4 éves korukban kerültek tenyésztésbe. A régi agarászok szerint a jó agár szuka nem tüzel 3-4 éves kora előtt, és arányosnak kell lennie. A két legjobb kölyköt tartották meg, ezek két hónapos korukig maradtak az anyjukkal. Érdekes, hogy jobban kedvelték a balra hajló farkú agarakat. Pálinkás Sámuel szerint:”- Én magam sem tudom miért, hanem csak állítom, hogy inkább balra hajoljon a farka”
Csanádi Jenő „Agarászat„ (1990-ből) című könyvében még most is sok hasznos dolgot tanulhatunk:
„…A párzásra a lehető legnagyobb gondot kell fordítani. Vékony, peneczilus és hibás testalkatú szukától kölyköt nevelni nem szabad, bármilyen jó volt is maga az anya, mert az ily anyáktól származott kölykök hibás testalkatúak, deformisak lesznek, s ritkaság számba megy ha valamelyikből meglehetős agár válik. A szuka agarat tehát, melytől kölyköt akarunk nevelni, alaposan meg kell választani, hogy anya kutyának minden tekintetben megfelel- é ? Fő kellékei: hogy ősei jó vérből származottak és jó agarak legyenek.”
„… Ha a szuka agarunk megkölykezett, a kölykök meghagyásánál a következőkre figyeljünk. Régi dolog az, hogy az állatok természetökre nézve rendesen a nagyszülőkre ütnek, tehát színre nézve, ha van olyan kölyök, mely a nagyszülőre ütött, s a nagyszülő jó agár volt, úgy azt okvetlen meg kell hagynunk.”
„ A kölyöknek örökösen az istállóban ló mellett kell lennie, hogy a lovat megszokja. Emellett a legfőbb a kölyök nevelésénél az, hogy szabad tágas tere legyen, hogy kellően kijátszhassa, kifuthassa magát, ezért tanácsos az agarat tanyán, vagy jó tágas udvaron tartani, mert zárt szűk helyen felnevelt agárkölyökből jó agár sohasem lehet, izmai, tüdeje kellőleg ki nem fejlődhetik, s az ily agarak lomhák és lusták lesznek!”
„Én pedig azt állítom, hogy a hús olyan az agárnak, mint lónak az abrak, erőt és tüzet önt bele!”
„Amidőn az agár a tizenkét hónapot betöltötte, be lehet vezetni a vadászatba. Fiatalabb korában nem ajánlatos, mivel a jól tartott és nevelt kölyök agár, tüzénél fogva nagyon könnyen örökre megszakadhat
Az agarászat az úri szórakozások közé tartozott, ugyanakkor minden tiltás ellenére a szegény családok sokszor egyetlen megélhetését jelentették az agarak.
A II. Világháború alatt, után csaknem kipusztult. Mára a MEOE és a tenyésztők áldozatos munkájának hála, ugyan korántsem népes, de biztos alapot nyújtó állomány alakult ki, így a MEOE 2007. 07. 11-től megszüntette az ismeretlen származásúmagyar agarak „B” törzskönyvezés lehetőségét a fajtában.
Az országgyűlés 2004-ben a magyar agarat nemzeti kinccsé nyilvánította és Magyarország jelképévé tette.
Szanka Judit
Magyar Agár Klub Elnöke
Nemzetközi Küllem és Teljesítménybíró


Itt a farsang, áll a bál

„Figyelem, figyelem közhírré tétetik.
A farsangnapi mulatság elkezdődik!
Ide gyűljön apraja-nagyja,
Ha játékunkat látni akarja!
Aki itt van, haza ne menjen.
Aki nincs itt az is, megjelenjen!”
A farsang régi szokás szerint a tél elűzése és a táncmulatságok, a bálok ideje. Az emberek maskarába, jelmezekbe bújtak s vidáman búcsúztatták a telet.
Február 3-án mi is így köszöntünk el a téltől, s a faluházban is megrendezésre került a Farsang.
Az óvodás gyermekek színes jelmezkavalkádja fogadta az összegyűlt vendégeket. A jelmezes bemutatkozást, felvonulást a helyi hagyományőrző kórus vidám nótái követték.
A délutánt a helyi színjátszó csoport műsora zárta. Előadásukban A Varga és a Vargáné c. népies jelenetet láthattuk a közönség nagy örömére.
Szereplők: Varga: Koczur Tibor
Vargáné: Kindricz Eszter
Zsófi: Kindricz Tünde
Kántor: Varga Krisztina


Megemlékezés 1848-1849

A szabadságharc 160. évfordulóját ünnepeltük március 15-én községünkben. A megemlékezésre a hagyományokhoz híven a templomkertben került sor. Az ünnepséget Agárdi András polgármester nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket. Szőkéné Bakay Beatrix a község lelkésznője rövid megemlékezéssel és imádsággal emlékezett a forradalomra. A Himnusz elhangzása után Balla Mihály országgyűlési képviselő ünnepi beszédében méltatta 1848-49 hőseit.
Az óvodások fegyelmezett kis csapata, műsoruk végén zászlóikkal tisztelegtek az áldozatul esett hősi halottak emlékműve előtt. Az iskolások Holicza Rita, Tabics Márti és Bagdán Péter Petőfi versek szavalásával színesítették a megemlékezést. A hagyományőrző kórus előadásában szép katonanótákat hallhattunk. A színjátszó csoport irodalmi műsor keretében elevenítette fel az akkori eseményeket.
A megemlékezést koszorúzás és a Szózat felcsendülő hangjai zárták.


NATÚRA

Az 1970-es években a Kék Túra útvonalát végig kísérte az akkori TV stáb. Az út során Ősagárdra is eljutottak s a községben is forgattak. A természetjárás helyszíneiről az Egymillió lépés Magyarországon címmel filmsorozatot készítettek, s ebben bemutatták az akkori faluképet. 2008. januárjában újból nagy megtiszteltetés érte községünket. Gyenes Károly rendezésében a Kék Túra útvonalának filmforgatással egybekötött megismétlésére került sor. Az M2 február 9-én műsorára tűzte Natúra (természet) című sorozatát, amelyben Téli kék címmel községünk jelenkori arculatát, látnivalóit újra a nagyközönség elé tárták.
A filmben a templom és tornyának látképe már messziről jelezte, hogy Gyenes Károly rendező és csapata megérkezett Ősagárdra. Az egykoron „elhagyatott” terület megújhodása a község parkja, mint látnivaló is szorgos kezek munkáját dicsérte. A falu főutcáján még hál’ Istennek a múltat idéző házakat is lencsevégre kaphatott a stáb. A nevezetességek között szerepelt a faluház homlokzatán díszelgő fából faragott tablókép, községünk címere. A felvillanó képek bemutatták a faluház tetőterében kialakított szálláshely lehetőségét. Az egyszerű, de komfortos szobák meleg szeretettel várják a településen járó, a településre érkező megpihenésre vágyó túristákat, vendégeket.
A község múltját bemutató falumúzeumba is betekintést nyertünk a film során. A lakosság által megőrzött tárgyak, bútorok, emlékek örömteli, múltbéli és kulturális élményt nyújthatnak a mai kor embere számára.
A több mint 600 éves múltra tekintő lakóhelyünktől, szülőfalunktól Ősagárdtól a viszontlátás reményében búcsúztak a stáb tagjai.


JELES NAPOK

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA
Február 6.
Ez a nap a nagyböjt kezdete. Jézus kereszthalálának, valamint az ezt megelőző 40 napos böjtölési időszak emlékére tartják.
Március 8. NEMZETKÖZI NŐNAP
1910-től ünneplik Clara Zetkin javaslatára. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
Március 12. GERGELY NAPJA
Gergely – járás: az iskoláskorú gyerekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban a köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanuláshoz szükséges anyagi feltételeket.
Március 15. NEMZETI ÜNNEP
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója.
Március 18. SÁNDOR NAPJA
Március 19. JÓZSEF NAPJA
Március 21. BENEDEK NAPJA
„Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!”
Március 23. METEOROLÓGIAI VILÁGNAP
Március 23-24. HÚSVÉT

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A húsvét időpontja
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum, némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
A név eredete
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt
A húsvét helye az egyházi évben
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte.
Március 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP
ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA
Április 1. BOLONDOK NAPJA
Tréfálkozások, jókedvű beugratások napja.
„Április bolondja,
felmászott a toronyba,
megkérdezte, hány óra?
Fél tizenkettő,
Szamár mind a kettő.”
Április 22. A FÖLD NAPJA
Világméretű környezetvédelmi akciónap. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.
Április 24. GYÖRGY NAPJA
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Ekkor hajtották ki legelőször az állatokat a legelőre.
MÁJUS- PÜNKÖSD HAVA
Május 1. MENYBEMENETEL ÜNNEPE
Húsvét utáni negyvenedik nap
Majális
A májusfa, a májfa állítása. A természet újjászületésének szimbóluma. Szerelmi ajándék is lehet.
Május 4. ANYÁK NAPJA
Május 11-12. PÜNKÖSD NAPJA
Pünkösd ünnepét a keresztény egyháza annak emlékére tartja, hogy Jézus menybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvétot követő ötvenedik napra esik.
Május 12. PONGRÁC NAPJA
Május 13. SZERVÁC NAPJA
Május 14. BONIFÁC NAPJA
„Szervác, Pongrác, Bonifác,
mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon,
Füstöljenek kentek!”


Május 25. GYERMEKNAP

Locsoló versek

Én kislegény vagyok,
Verset nem tudok,
Majd jönnek a nagyok,
És mondanak azok.
Szabad-e locsolni?

Előttetek állok, piros tojást várok.
Adjátok hát, lányok, ha nem sajnáljátok,
Mert mindjárt megáztok, oly vizet csinálok!

Rózsafának a tövéről
Gyöngyharmatot szedtem,
Akit ezzel meglocsolok,
Áldja meg az Isten!

Tündérország gyöngyharmata
Hulljon a fejedre,
Hol a tojás, piros tojás
Ide, a zsebembe!

Az erdőben nyuszi honol,
A természet vízzel locsol.
De ha én engedélyt kapok,
Rózsavízzel locsolgatok!
Szabad-e locsolni?

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit ezzel meglocsolok, megáldja az Isten!

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások!
Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel,
Hogy meglocsoljalak téged sok-sok szeretettel.

Sok házat bejártam, sok virágot láttam,
De ilyet, mint te vagy, sehol sem láttam!
Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.Én kislegény vagyok,
Én is e szent napon örömöt hirdetek,
Mert Jézus feltámadt, ezen örvendjetek!
Már régen szokása minden Kereszténynek,
Örvendeznie e nap ifjúnak és vénnek.
Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,
És hozzá frissítem szép leánykájukat.
Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom,
Öntözködni jöttem. szóm nem is cifrázom.

Frissítő balzsamos víz is van kezembe,
Ez hozta húsvétot emlékezetembe.
Engemet öntöző Apollónak hívnak,
Vizemtől a lánykák, mint virágok nyílnak.
Kérem hát alássan e háznak az urát,
Engedje megönteni kedves leánykáját!

Elérkezett végre szép húsvét reggele,
Kinyílott a hóvirág, kizöldült a fák rügye.
Melegen süt ránk az édes napocska,
Tudom, hogy ilyenkor jár erre is a nyulacska.
Eljöttem hát én is kölnimmel locsolni,
E ház asszonyát meg szabad-e öntözni?

Zöld a moha, zöld a páfrány,
Meglocsollak, házisárkány!


Királyfalatok

14 dkg margarin,
28 dkg cukor,
5 tojás sárgája.
20 dkg liszt,
1 csomag sütőpor.
5 tojás fehérje.
A margarint a tojás sárgákkal és a cukorral habosra keverjük. Hozzá adjuk a lisztet, majd a kemény habbá vert tojásfehérjét.
Tetejére vágott diót szórunk, ha megsült, 1 csomag vaníliás cukorral megszórjuk.

Vendégváró sóskifli

Hozzávalók:
70 dkg liszt
2 db egész tojás
1 db kefír
1 dl olaj
2 ek. cukor
1 csomag élesztő
1 Rama +1 ek. Só – habosra keverni
Élesztőt megkeleszteni, a hozzávalókkal együtt összegyúrni.
8 kis cipóra felvágni.
Az egyik cipót kinyújtani, megkenni a habos rámával, a másik cipót is kinyújtani, és ráhelyezni a már megkent tésztára (sajttal is meg lehet szórni).
12 felé vágni és a szélesebb részével feltekerni, tepsibe rakni. 1 órát pihentetni, tetejét tojással megkenni.
Köménymaggal, szezámmaggal, sajttal is meg lehet szórni.

Sonkás fonott kalács
Hozzávalók:
1 kg liszt
Csipetnyi Dr. Oetker Vanillincukor
10 dkg lágyvaj vagy margarin
2 tasak Dr. Oetker Instant Élesztő
1 kávéskanál só
5 dl tej
8 db tojássárgája (közepes méretű)
10 dkg liszt a szóráshoz
30 dkg főtt sonka
Elkészítés:
A liszthez hozzáadjuk a tojássárgáját, a tejet, az instant élesztőt, a margarint, a sót és 6 tojássárgáját. A sonkát apró kockákra vágjuk, majd beletesszük a tésztába, összegyúrjuk, majd liszttel megszórjuk, és a kalácstésztát három darabra vágjuk. A tésztadarabokból egyenlő vastagságú tésztarudakat készítünk. A tésztarudakat összefonjuk, és ezeket lapos tepsibe helyezzük. Végeit összenyomjuk, és a tészta alá hajtjuk. Vigyázzunk, hogy a fonatok lazán kapcsolódjanak egymáshoz! A kenéshez szánt 2 tojássárgáját kevés vízzel összekeverjük, majd bekenjük a kalács tetejét. Kb. 35-40 percig langyos helyen érleljük, majd újból bekenjük. Ezután a kalácsot megsütjük.


Gyerekszáj

Fanni a téli szünetben ellátogatott a nagyszüleihez. A karácsonyfa feldíszített pompájában állt a szobában. Meghitt hangulat: - a papa a széken ül, mama pedig tesz-vesz az unoka körül. Egyszer csak arra lesznek figyelmesek, hogy a papa megbotlik és a karácsonyfa mellé lehuppan a szőnyegre. Kitör a nagy kacagás.
Fanni: - Mama! Látod neked már megvan a karácsonyi ajándékod, - ott ül a fa alatt.
Krisztián, mint minden reggel óvodába érkezik. Játék a kezében, s mivel a csoportszobába bevinni nem lehet, anyukája elveszi tőle és hazaviszi. A búcsúzkodás után Krisz belép a csoportszobába és mondja: Na! Muszáj vennem egy másik anyukát!
Miért? – kérdezi az óvónő.
Krisztián: - Hazavitte a játékomat, és nekem ez nem tetszik.
Hol fogsz venni másik anyukát? – kérdezi az óvónő.
Krisztián: - Pesten! Bemegyek az egyik boltba, ott úgy is sok van, majd kiválasztok egyet.
Estella: - Óvónéni tudok egy állatot, amelyik úgy tud beszélni, mint az ember.
Óvónő: - Melyik az? Én is kíváncsi vagyok rá.Mondhatom
Estella: - Hát a varjú. Azt mondja, hogy: kár-kár!


A furfangos agár

A magyar agár furfangosságáról álljon itt egy történet a háború előtti időkből:
„A gyerekek a vakáció végével Pestre mentek tanulni a szegény kiskunsági tanyavilágból. Mihály bácsi, a birtok mindenese így szólt a fiúkhoz:
Aranyat kéne adnom nektek, de forintra sem futja. Nektek adom Bugát, az agarunkat. Buga úgyis csak nyűg a tanyán. Alszik, vagy csámborog a határban, mert itt bizony senki sem agarászik. Gyönyörű állat. Reggel elviszitek Pestre. Két-három hétig csak kószáljatok vele az utcán, hogy kiismerje magát, tudja, hol laktok. Mindennap adjatok neki cukrot, mert majd
megveszekedik érte, úgy szereti. Aztán eladhatjátok akár hetente egyszer, mert kezeskedem: akár a pokol fenekéről is visszaszökik! Mi is odaajándékoztuk már túl a Tiszára, Dunára, de mindenhonnét hazaette a fene. Értjük-e? Három hét múlva Buga levizsgázott. Jobban ismerte Pestet, mint a fiúk a tenyerüket. Október közepén adták el egy századosnak tizenöt forintért, ami akkoriban szép pénz volt. Mikor hazaértek, Buga már ott vakarózott a kapualjban. Aztán eladták minden héten, majd vérszemet kaptak, és hetente kétszer-háromszor is. Többnyire vénkisasszonyok, földbirtokosok, bankfiúk vették meg, isten tudja hányan. Egyszer jön ám a földbirtokos, csikorog a foga is:
Az istenit az apátoknak, én már megvettem tőletek egyszer ezt az agarat!
Hát persze, azóta is magát keressük, bácsika, ihol az istráng, oszt vigye!
Megy a birtokos, örül a szíve, húzza a kutyát. Mikor száz méterre érnek, elkezd az egyik fiú sípolni az agárnak. Egyszer csak Buga elkezd hátrálni, húzza a tajtékzó birtokost. Feszül a zsineg; a kutya odakap, és egy szempillantás alatt kettéharapja. A földesúr elvágódik, a fiúk meg elsepernek Bugával együtt, de sebesen ám! Az utca meg őrjöng a nevetéstől.
Így nem megy tovább – gondolják a srácok –, mert Bugát már minden kutyabarát, gyerek és rendőr ismeri. Ellenben szépen befestették. Először szép nagy sárga foltokat tettek rá, majd az egészet sárgára kenték. Később a sárga alapra fekete foltokat, végül az egészet feketére. Öröm volt nézni. Úgy vették, mint a cukrot.
Egyszer aztán Buga véletlenül a tükör elé állt. Mikor meglátta magát, ijedtében az ágy alá bújt. Ettől kezdve folyton mosakodott és dörgölőzött. Mikor aztán látta, hogy semmi nem segít, szörnyen megharagudott. Elkezdte kaparászni az ajtót. Mikor kiengedték a fiúk, meg sem állt a kiskunsági tanyáig…”


Sport

Megye III. osztály labdarúgó bajnokság 2007-2008 őszi elmaradt mérkőzés eredménye
Ősagárd-Hont12:0
Megye III. osztály labdarúgó bajnokság 2007-2008 tavasz eddig lejátszott mérkőzés eredménye
Ősagárd-Hont 9:2


F E L H Í V Á S

Kérjük azon olvasóinkat, akik közérdekű információkat vagy személyes gondolataikat írásos formában szeretnék közölni a helyi újságban, írásaikat névvel ellátva az önkormányzat hivatalába, az óvodába vagy a következő e-mail címre jutassák el. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Köszönjük!


„Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú” Ézs. 1,18

Ünneplő testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Reklámhirdetésekben gyakran találkozunk olyan ajánlatokkal, amelyek olyan tisztító és oldószereket kínálnak nekünk, amelyek segítségével gyakorlatilag bármilyen folt eltávolítható. Jó tudni például, hogy a glicerin eltünteti a golyóstoll tintafoltját. A forró víz eltávolítja a bogyós gyümölcsök foltjait. A kisgyermekes szülők mindig tartsanak otthon egy üveg ecetet, hogy megszabaduljanak a zsírkréta nyomaitól. A fehérítőszerek megszüntetik a penészfoltokat. Citromlével eredményesen kezelhetjük a rozsdafoltokat. Természetesen a tisztítószerek számos fajtája nem csupán ilyen természetes, de mesterséges vegyi anyagokat is tartalmaznak, amelyek ádáz ellenségei mindenféle foltnak. Sajnos azonban ezek között nem találhatunk olyan anyagot, amelyek hathatósan kezelhetnénk a bűn gonosz és makacs foltjait az életünkön, lelkünkön. A könnycseppek nem hatnak rájuk, az emberi elhatározás nem változtat rajtuk. Hiába próbáljuk elleplezni Isten mégis tud róluk, látja Őket. Hogyan szabadulhatunk meg hát tőlük? Kaphatunk valakitől egy megbízható tanácsot, létezik erre hatásos folttisztító? A golgotai kereszt és a húsvéti nyitott sír az egyedüli hatásos segítség! „Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan Ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.” 1Jn. 1,7 Rejtegethetjük életünk bűn foltjait, tisztogathatjuk a magunk módján, de csak az ÚR Jézus képes azt tökéletesen fehérre mosni. Érted és értem hullt a golgotán az Ő szent vére, hogy érdeméért bemenetelünk lehessen egészen az Atya trónjáig! Ünnepeljük Krisztust, a mi áldott megváltónkat ezen az ünnepen. Teljen meg szívünk igaz hálaadásra érte, aki szolgai formát vett fel és engedelmes volt egészen a kereszthalálig, hogy ÉRTÜNK LEGYEN, ÖRÖK MÚLHATATLAN ÉLETÜNK ŐBENNE!
ÁLLDOTT, KEGYELEMBEN TELJES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN MINDEN KEDVES OLVASÓNAK
Szőkéné Bakay Beatrix
ev. Lelkésznő


Túrmezei Erzsébet:
Húsvéti csend

Lelkem, dalolj a húsvét öröméről!
Csengjen a hangod, mint a hegyi csermely
fentről hozott kristályos-tiszta hangja,
mint a hóvirágok fehér harangja.
Legyen dalodban élet és erő…
fakadó rügyek, fesledő virágok:
a tavasz, mely meggyőzte a világot. 

Legyen benne ragyogó diadallal
a hosszú éjszakát elűző hajnal!
Az a mosolygó, bíborfényű reggel,
melyben a sírban hasztalan keresték
gyászt illatozó, könnyes kenetekkel
a Názáreti Jézus drága testét,
mert élt, előttük feltámadva járt.
Visszhangozd szívük ujjongó szavát.
Húsvétról zengjen, zengjen hát az ének!
Lelkem, adj hangot húsvét örömének!

Figyelek… várok… Csend van, hosszú, tiszta,
mint mikor az ég harmatkönnyét issza
minden fűszál még… és hiába kérem:
ösvényein ott jár az élő Mester
feltámadottan, tündöklő-fehéren,
bűn és halál felett vett diadallal.
Ujjongó lelkem lépteire hallgat
és ezt a csendet hogy zavarná dallal?!


Ez az autó benzinnel üzemel

Jaj nekem, csak nem…gyorsan szagoljuk meg… nem, szerencsére, azt hiszem, hogy ez mégiscsak benzin. Fiam, fiam, már azt hittem, dízelolajat tankoltam! Megmondtam a benzinkutasnak, hogy a motorom elképesztően lassan jár, és alig halad előre. Különös hangokat hallat és bűzlik is. Nos, felelte a benzinkutas, meglehet, hogy legutóbb benzin helyett dízelolajat tankolt.
Nagyon megijedtem, mert ez egy sereg problémát von maga után. Ki kell üríteni az egész dízelolaj mennyiséget, aztán a tankot kitisztítani,-és ez az egész kidobott pénz. Mert az autó príma jószág, csakhogy a neki megfelelő üzemanyaggal kell táplálni, különben nem megy rendesen.
Talán hallottad annak az egyszeri embernek a történetét, aki azt mondta a feleségének: „Ugyan, semmi közöm a kocsim gyártójához, ő csak hadd állítsa nyugodtan, hogy a kocsim benzinnel üzemel. De hát ez az én autóm, megvásároltam, és ha én dízelolajat akarok tankolni, miért ne tankolnék dízelt, ez sokkal olcsóbb.”
Nos, az ilyen ember nagyon buta. Mert az ugyan igaz, hogy az autó az övé, de a motort a gyártó cég készítette, tehát ő tudja, hogy milyen üzemanyagot kell hozzá használni. Még használati utasítást is mellékelt – látja, itt van! – és ebben világosan le van írva, hogy ez a kocsi benzinnel üzemel.
Mondhatom ugyan, hogy a kocsi már az enyém, és azt töltök a tankjába, amit akarok. De ha értelmes ember vagyok, akkor tartom magam a gyártó cég használati utasításához.
Arra kell gondolnom, amit egyszer C.S.Lewis írt:”Ahogy az autót a benzin viszi előre, úgy az embert Isten viszi előre.” Ezt a szép igazságot másképpen is ki lehet fejezni. Ahogyan az életem erőforrása Isten, úgy az autóm erőforrása a benzin. Mondhatom ugyan, hogy tudok jobb erőforrást is az életem számára, csakhogy ez egyszerűen ostobaság. Mert Isten az én életemnek nem csak erőforrása, hanem Teremtője is. Ő az, aki pontosan tudja, mi van az emberben, és azt is tudja, mi kell ahhoz, hogy az ember a rendeltetésének megfelelően funkcionáljon. Isten nem csak megteremtette az embert, hanem adott vele használati utasítást is, a Bibliát. Mondhatjuk ugyan, hogy a magunk életével, testével, lelkével azt teszünk, amit akarunk. De akkor éppen olyan értelmetlenek vagyunk, mint az az ember, aki azt mondta:”Ez az én autóm, és ha dízelolajat akarok tankolni, akkor azt tankolok”. De ha okos az ember, akkor tartja magát a Teremtőjétől kapott használati utasításhoz. Ha elfogadjuk, ha nem, Isten úgy teremtette az embert, hogy a legjobban az Istennel való közösségben halad előre, mint ahogy az autóm a legjobban benzinnel halad. Ha dízellel próbálkozunk, akkor csak vánszorog. S ha megkíséreljük életünket Isten nélkül leélni, bizony nem jutunk előre. Életünk motorja nem jól működik.
Nem hiszed? Talán azért, mert még soha nem próbáltad ki. Talán azt hiszed, hogy az a normális, ha életed motorja lassan, akadozva halad és olyan sok bűzt áraszt. Ezért kérlek, nézz utána a használati utasításban. Még ha azt is gondolod, hogy életed és tested egészen a tiéd, akkor sem árt egyszer tanácsot kérni a használati utasítástól. Az ember csak az Istennel való közösségben halad simán előre. Próbáld ki egyszer, talán rá sem fogsz ismerni életed motorjára.
J.Ouweneel
Misják Mihályné