Nyomtatás

A község temploma és rövid története.

Az Ősagárdi  evangélikus egyházközség holapjának megtekintéséhez kattintson IDE

 

Községünk egyik nevezetessége az evangélikus templom. Erről készült írásunkat képekkel illusztrálva olvashatják. 

Ha egy képet nagyobb méretben szeretne megtekinteni, kattintson a képre!

 

Az ?sagárdi templom 1936-ban

Az Ősagárdi templom 1936-ban

Az evangélikus egyház keletkezése.

Hiteles egyházi okmányaink csak az 1785-ik évig" nyúlnak vissza. Vannak azonban adataink arról, hogy Agárdon már 111 esztendővel korábban, tehát 1674-ben, önálló, református anyaegyház állott fenn. Földváry László szerint (Adalékok a Dunamelléki ref. egyh. ker. történetéhez I. 220. ol.) Agárdnak 1674-ben Nicletius Boldizsár volt a ref. lelkipásztora, akit a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek. 1703-ban Hermann Sámuel volt az agárdi lelkész. ezt követte Mihalidesz János, akit azonban gróf Althan Frigyes váci r. kat. püspök több más környékbeli prot. lelkésszel együtt hivatalától megfosztott. Ez a püspök valósággal dühöngött a protestánsok ellen. A váckörnyéki protestáns gyülekezetek templomait elkobozta. Mint a vidék teljhatalmú földes ura, segédjét, Berkes András prépostot katonák kíséretében a protestáns községekbe küldte. Berkes a helyszínen megjelenvén, előkövetelte a templom kulcsát. Ezután a templomot a kath. egyház javára birtokba vette  vagy leromboltatta, vagy r. kat. templommá alakítatta át. A lelkésznek és tanítónak rendszerint nyolc nap alatt hurcolkodnia kellett a községből.Akik a templomrablást kárhoztatták, azokat bot büntetéssel sújtották és Vácra börtönbe hurcolták. Így szüntették meg fegyveres erőszakkal a Keszegi, Nőtincsi, Kosdi stb. prot. gyülekezetek szabad vallás gyakorlatát." Ugyanez történt Agárdon is az 1718-ik esztendőben, aminek egyébként már egyházi anyakönyvünkben is nyoma van. Ugyanis Bilszky János, az újraéledt agárdi gyülekezet első lelkipásztora 1792. nov. 16-iki dátummal Palusiak Ilonáról aki 107-ik életévében hunyt el  latin nyelven a következőket jegyezte fel: „Ez a személy jól emlékezett amaz időkre, amikor az  agárdiaknak  templomuk és lelkészük volt. de azoktól megfosztották őket”.Ettől az időtől kezdve, mintegy 67 éven át, az agárdi ev. egyházat hivatalosan előbb a Nézsai, 1830-tól a Nőtincsi r. kat. plébánia gondozása alatt tartották. Ide kellett beszolgáltatni az egyházi adót is. Valószínű, hogy a régi templomot, amely a temető nyugati, emelkedettebb helyén állott, szentségtelen kezek lerombolták. Isten különös kegyelme, hogy az Agárdi kis nyáj 67 esztendei árvaságon keresztül is hű maradt evangéliumi egyházához s őt sem üldözés, sem pedig fegyveres erőszak el nem tántoríthatta hitétől. Ez alatt az idő alatt a hívek házi istentiszteleteken építgették egymás hitét. Ezt a hitet az üldözések csak meg acélozták és ellenállóbbá tették. Akik a tiszta isten ige hirdetése után áhítoztak, az üldözés korában a 11 km-re fekvő Bánkra jártak el templomi istentiszteletre.

Az ?sagárdi templom napjainkban

Az Ősagárdi templom napjainkban.

Az egyház újraéledése (1785.)

Az agárdi evang. gyülekezet II. Józsefnek köszön­heti újraéledését. Ez a fenkölt lelkű uralkodó trónralépése után. 1781-ben, kiadta híres Türelmi Rendeletét, melyben az eladdig üldözött és el nem ismert protestáns hitfelekezeteknek bizonyos korlátok között szabad vallásgyakorlatot biztosított. Kimondotta ez a rendelet, hogy ahol 100 család él együtt, ott gyülekezetté alakulhatnak, építhetnek templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. Csupán az volt a megszorítás, hogy a templom kerített helyen (ne utcán, hanem udvarban), torony és harangok nélkül építtessék. A Türelmi Rendelet a lelkiismereti szabadság törvénybe iktatását jelentette s korszakalkotó volt a magyarhoni prot. egyházaik életében. Vallása miatt többé senkit sem lehetett büntetni, ha máskülönben ártatlan volt. Erre vártak az Agárdi evangélikusok. A Türelmi Rendeletben megsejtették szebb idők hajnalhasadását. Miután az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát semmi sem gátolta többé, 1785 pünkösd másodnapjára tervbevették az első nyilvános istentisztelet tartását, jobb helyiség híjján a tágas községi pajtában. Ezt az első istentiszteletet Kelisch Sámuel banki lelkipásztor végezte, akinek templomát Agárdi hívek, az üldözések idején gyakran fölkeresték. A községi pajta a jelenlegi templom felépítéséig, valamint 18 hónapon át nyilvános istentiszteletek tartására szolgált. Ugyanez évben lelkészt is választott a gyülekezet Bilszky János személyében (született 1755-ben, meghalt 1814-ben), aki azelőtt a nagylami gyülekezetnek volt pásztora. Az újraéledt gyülekezet ez első lelki­pásztora 30 éves korában került Agárdra és 29 éven át szolgált ennek a gyülekezetnek. Emlékét a temetőben egyszerű sírkő őrzi, ezzel a latin nyelvű (ma már ki nem betűzhető) felírással: „Főtisztelendő Bilszky János úr, Isten Igéjének agárdi prédikátora, született 1755-ben, meghalt 1814-ben."

A templomépítés. (1785-86.)

Pásztora tehát már volt a nyájnak, de nem volt még temploma. Bilszky János hivatalba lépése után hozzáfogott a nagy műhöz: a templomépítéshez. Látjuk őt, mint egy újkori Haggeus prófétát, amint gyűlésre hívja egyházhíveit és lángoló lélekkel szól előttük a templomépítés elodázhatatlan szükségességéről. Javaslatára a hívek egy szívvel-lélekkel elhatározták a templom felépítését. Miután a gyülekezet létszáma nem érte el a törvényben előírt 100 családot,  felségfelfolyamodványban kérték a templomépítési engedélyt. Látjuk a buzgó lelkipásztort, amint fölkeresi a környező községeket és Keszeg, Penc, Rád, Kosd  és Nőtincs kevés számmal megmaradt protestánsait,  mint szórványokat és filiákat az Agárdi anyai gyülekezethez kapcsolja. 1785. Augusztus hónapban megindul a templomépítés munkája. Nagy a forgalom az Agárd-Felsőpetényi úton. Az Agárdiak szekerei hordják hangyaszorgalommal a követ. Amint Izrael népe a fogság után Ezsdrás vezetésével felépíti az új templomot, ugyanazt teszi az üldözések próbáját kiállott Agárdi gyülekezet. A hívek egymással versenyezve, erejüket meghaladó áldozatokat hoznak: pénztajánlanak fel, fuvaroznak és olyan serényen dolgoznak, hogy 14 hónapi odaadó munka után, 1786 októberében a templom már mai formájában készen áll, természetesen a torony nélkül. Mire a felségfolyamodvány kedvezőleg elintézve visszaérkezik, a templom már készen várja. Az Agárdi templom 128 négyzetméter területen épült. Hossza 16 m szélessége 8 m. A belépő a mennyezeten II. Mózes 35. v. feliratot olvashatja: „Old le a te saruidat, mert a hely amelyen állsz, szent föld” A templomot kőalapzaton emelt, faráccsal ellátott, zöldre festett, oszlopos oltár díszíti. A jelenlegioltárkép 1923-ból származik és a        Getsemáné kertben leborulva imádkozó üdvözítőt ábrázolja. A szószék fából készült és olajjal festett. Vakolták és meszelték a templomot az 1816., 1837., 1852.. 1886., 1906., 1923. és 1936. években. A jelenlegi belső festés 1923-ból származik. A templom tetejét évtizedek multával több ízben meg kellett újítani. Így az 1815., 1841., 1873., 1898. és 1929.  években. A jelenlegi tető eternit-palából készült. A költségek viseléséből a helybeli Hangya Szövetkezet tekintélyes összeggel kivette a részét.

II. Mózes 35. vers

A templomtorony

Holéczy Mátyás idejében, az 1824-ik esztendőben épített a gyülekezet a templom mellé tornyot. A karcsú és csinos torony magassága 22 m. 1862-ben bádoggal fedték. 1906-ban horgany-vas lemeztetőt kapott. Csúcsán csillag ékeskedik. A világháború (1914-1918) előtt, két ősi harang hívogatott vasárnapról-vasárnapra a templomba. A nagyobbik ma is használatban lévő harang  312 kg-os. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten, 1835." A kisebbik 1794-ből származó, 40 kg-os harangot, a világháború idején hadi célokra szolgáltatván be, a gyülekezet 1921-ben, önkéntes adományokból, új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház." A harangon a magyar címer ékeskedik. A gyülekezet már ekkor (1921-ben) célul tűzte ki egy harmadik harang beszerzését.

Az új orgona, szent edények, és egyházi kegyszerek.

Az 1818-ból származó ősrégi orgona fémsípjait a világháború kezdetén, (1914) hadi célokra elrekvirálták. Ez az öreg orgona kerek 110 esztendőn át szolgálta a templomi énekkíséret magasztos célját. Horeczky Aladár lelkész buzdítására 1928-ban 14364,70 pengő költséggel a Rieger Ottó cégtől új orgonát vásárolt a gyülekezet. Úrvacsorai kelyhünk kettő van. A nagyobb, aranyozott, 1856-ból származik, a kisebb kehely a betegek úrvacsorázó kelyhe 1798-ból való. Mindegyik kehelyhez hozzátartozik egy-egy aranyozott tányérka. Úrvacsorai borkannánk cinből készült és 2 liter az űrtartalma. Az úrvacsorai ostyát új ezüstből készült szekrénykében tartjuk, amelyet Szontagh Pál felügyelő, gróf Széchenyi István halála alkalmából, 1860-ban ajándékozott a gyülekezetnek. Az újezüst oltári feszület, Edvi Illés Ödön felügyelő ajándéka, az 1878-ik évből. Az oltári gyertyák 4 db bronzgyertyatartóban égnek, amelyek néhai Kindricz András ajándékai 1905-ből. Négy db templomi oltárterítőnk van. A piros színűt néhai Pőstyéni Józsefné ajándékozta. A kéket 1934-ben festettük át egy régebbi kelméből. A pompás, magyar mintákkal hímzett fehéret 1927-ben 130 pengőért közadakozásból vette a gyülekezet. A feketét ugyancsak gyűjtés útján. 1934-ben 91,32 pengőért vásároltuk. Két db úrvacsorai takarónk közül a fekete Pijár Andrásné adománya. A fehér, hímzett szövettakarót Csepelről kaptuk 1936-ban, mint Macsuga Gizella értékes ajándékát. Másfél évszázad pergett le templomunk felszentelése óta. Ennyi esztendő alatt nemzedékek tűntek tova s megváltozott a világ arca. De az ősi templom áll ma is, mellette a büszke torony, mintegy ég felé nyújtott mutató ujj. Vasárnapról-vasárnapra és hétköznap is megnyílik az ősi templom ajtaja a hívek imádkozó serege előtt, valahányszor őket a hitbuzgóság Isten felé vonja.

Konfirmáció 1963

Konfirmáció

A lelkipásztorok.

Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét! Zsidókhoz írt levél 13. rész, 7.vers. Hadd álljon itt hervadatlan emlék gyanánt az utókor számára az Ősagárdi lelkipásztorok névsora, úgy, amint időrendben egymásután következnek.

A régi ref. magyar Egyház három lelkipásztora:

1.  Niclertius Boldizsár 1674-ig

2.  Hermann  Sámuel 1703-1712-ig.

3.  Mihalidesz János 1712-1718-ig. Ez volt Agárd utolsó ref. lelkipásztora, akit Althan Váci kat. püspök 1718-ban hivatalától erőszakkal megfosztott. Pásztor nélkül volt a nyáj 1718-1785-ig, (67 esz­tendőn át). Az újraéledt, most már evangélikus gyülekezet első lelkipásztora:

1.  Bilszky  János  1785-1814-ig   (29   évig). Nagylamról került az Agárdi gyülekezet élére. Nagy műveltségű ember volt, aki a Wittenbergi egyetemen is tanult. Beszélte a magyar, tót és német nyelvet. Ő építtette a jelenlegi templomot. 60 esztendős korában hunyt el. Emlékét temetőnkben, a nagy fenyőfa árnyékában, egyszerű sírkő őrzi.

Az oltárkép

Az oltárkép

 

2.  A második lelkész Szabó István, 1814-1821-ig (7 évig). Sírjának helye ismeretlen.                             

3.  A harmadik lelkész Holétzy Mátyás 1821-1835-ig (14 évig). Korábban az Aszódi gimnázium tanára volt. Ő építtette 1824-ben a jelenlegi templomtornyot. Állásáról lemondott.

4.   Negyedik a lelkipásztorok sorában Fabó András 1835-1874-ig (39 évig). Korábban a Losonci gimnázium tanára volt. Méltán megilleti őt a „tudós" lelkipásztor cím. Mint országos hírű egyháztörténetírót a Magyar Tudományos akadémia tagjává választotta. Sírja temetőnkben fellelhető; dr. Székács József bányakerületi püspök tétetett) fölé márványemlékkövet, ezzel a felírással: „Itt nyugszik Fabó András, az agárdi evang. Egyház lelkipásztora, a Magyar Akadémia és Történelmi Társulat tagja. Született Losoncon 1810. február 12-én. meghalt Agárdon 1874. március 17-én. Siratják őt, mint jótevőjüket, Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. Egyház, mint történetírót a Haza, mint legjobb barátját Székács József.

5.  Gaál Mihály volt az ötödik a lelkipásztorok sorában 1874-1911-ig (37 évig). Ezt a nevet adhatjuk neki: az „építkező" lelkipásztor. Németországi tanulmányok után, mint Losonci káplán, 32 éves korában kerül az Agárdi gyülekezet élére, ő építteti a jelenlegi lelkészlakot (1900) és a jelenlegi tanítólakot ' (1902). Jeles énekfordító (lásd a Dunántúli Énekeskönyv 30, 105. és 263. sz. énekeit). Agárdi pásztorkodásának 30 éves jubileuma alkalmából hívei és tisztelői ezüstserleggel ajándékozták meg. Hamvai az agárdi temetőben pihennek. Áldott emlékű neje, özv.  Gaál Mihályné szül. Algőver Gizella.

6.  A hatodik lelkipásztor. Horeczky Aladár 1912-1932-ig (20 évig). Született Tiszaföldváron 1888-ban. A gimnáziumot Szarvason és Békéscsabán, a teológiai akadémiát Pozsonyban végezte. Orosházán és Zólyomban volt segédlelkész. Ez Utóbbi helyről került 24 éves korában a gyülekezet élére. Ő építteti 1913-ban a jelenlegi iskolaépületet. 1915-16-ban az olasz harctéren teljesít tábori lelkészi szolgálatot, ahonnan megrongált testi egészséggel, mint a lelkészi érdemkereszt tulajdo­nosa tér vissza. A hadi célokra elrekvirált harang helyébe új harangot szerez (1921). A templomot belül díszesen kifesteti, kívül megújíttatja, új oltárképet állít a régi helyébe (1923). Új orgonát szerez (1928) és a templomot eternit-palával fedeti (1929). Teteme az agárdi temetőben pihen. Özvegye, Horeczky Aladárné szül. Stromp Irén, állíttatott néki síremléket.

Az orgona

Az orgona

7. A lelkészek sorában hetedik az előző lelkész testvéröccse, Harmati Béla 1932-től mostanáig. Született Tiszaföldváron 1900 márc. 21-én. A középiskolát Szarvason, Szatmárnémetiben és Debrecenben, a teológiai főiskolát Debrecenben, Budapesten és Sopronban végezte. A világháború utolsó évében mint egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített. Németországban 2 évig. Angliában 1 évig folytatott tanulmányokat. Öt esztendeig a Brit és Külföldi Bibliatársulat szolgálatában állott. Mezőberényben és Tiszaföldváron volt segédlelkész. Meghívás útján lett az Ősagárdi gyülekezet lelkipásztora. 1933-ban nősült, felesége Macsuga Margit. Főfigyelmét a gyülekezet hit és erkölcsi színvonalának emelésére s ezzel kapcsolatban a belmissziói munkásság kiszélesbítésére fordítja. Erre annál égetőbb szükség van, mert a négy éves világháború s az azt követő kommunizmus, hit és erkölcs dolgában az Ősagárdi gyülekezetet is, mint a legtöbb gyülekezetet, óriási mértékben visszavetette. Lelkészsége alatt renováltatta az Egyház, a pap, és tanítólakot, az iskolát és az egyházi alsóépületeket. A templomot felcsatornáztatta, belül részben, kívül a toronnyal együtt teljesen megújította. 4 db új vasvázas ablakkal látta el. Szerzett az Egyház iskolai harmóniumot (180 P), fekete oltárterítőt (91,32 P). Legközelebbi teendők: Templomi kályha beszerzése, a temető bekerítése és rendbehozatala.A lelkipásztorokról írt fejezetet a Zsidókhoz írt levél 13. r. 17/a. versével, zárjuk: -Engedelmeskedjetek elöljáróitoknál és fogadjatok szót, mert ők vigyáznak lelkeitekre!"

A szószék

A szószék

A felügyelők.

Az újraéledt Agárdi Egyháznak 1785-től 1806-ig (21 évig) nem volt felügyelője.

1.  Az első választott felügyelő Radványi István Legéndi földbirtokos 1806-1821 (15 évig), aki egyidejűleg (1810-42) a Legéndi gyülekezet felügyelői tisztét is viselte.

2.  A második agárdi felügyelő Kosztolányi Imre 1821-1835 (14 évig). Alatta épült a templomtorony

3.  Harmadik a felügyelői székben Szontagh István 1835-1845 (10 évig). Ő nyitja meg, a Szontagh felügyelők sorát s ettől kezdve hosszú évtizedeken át ennek a nagymúltú családnak a leszármazottai viselték az Agárdi gyülekezet felügyelői tisztét. Feljegyzésre méltó, hogy az első Szontagh felügyelő egy nemes keresztyén cselekedet révén került kapcsolatba gyülekezetünkkel. Ugyanis még felügyelővé választása előtt ő szenteltette fel saját költségén lelkésszé a szegénysorsú Fabó Andrást.  Amikor azután a gyülekezet 1835-ben felügyelő nélkül maradt, tudta, hogy kinek kínálja fel ezt a kitüntető egyházi tisztséget. Megjegyezzük, hogy 1835-45-ig, Szontagh István felügyelő mellett, fia, Szontagh Ferenc gyülekezetünkben másodfelügyelői tisztet töltött be s édes atyját a gyűléseken  több ízben helyettesítette.

4.  A negyedik felügyelő Szontagh Pál volt 1845- 1877 (32 évig). Az agárdi Egyház történetében nincs rá példa, de még, egyebütt is kevés példa található arra, hogy valaki több mint három évtizeden át viselte volna ugyanazon egyházközség felügyelői tisztet. Megjegyzésre méltó, hogy Szontagh Pált 1900-ban  gyülekezetünk: örökös,   tiszteletbeli felügyelővé választotta, amely tisztséget haláláig viselt.

Az oltár

Az oltár


5.  Egyházunk ötödik felügyelője Edvi Illés Ödön 1877-1884 (7 évig), akit, mint másodfelügyelőt már 1865-től szoros kapcsolatok fűztek Egyházunkhoz. A templomi oltáron felállított újezüst feszület az ő ajándéka.

6.  A felügyelői tisztségben hatodik Zmeskall István Legéndi földbirtokos   1884-1895 (11 évig), aki nevét azzal  tette emlékezetessé, hogy a lelkészlak építésére 400 ft adományt ajánlott fel. Bár az építkezés évében, elköltözés miatt, már megszűnt viselni felügyelői díszes tisztét, a felajánlott összeget mégis kifizette. 1895-1898-ig (3 éven át) betöltetlen volt a felügyelői állás.

7.  A felügyelői székben hetedik ismét a nagynevű Szontagh család egyik sarja: Dr. igiói Szontagh Antal Horpácsi nagybirtokos 1898-1905 (7 évig). Ez a felügyelőnk létesítette a parokián 69 forint költséggel az un: Dr. Szontagh Múzeumot Ebből a célból a parókia folyosójának nyugati részét szobának alakíttatta át és két nagy színes ablakkal szereltette föl.

8.  A felügyelők sorában, nyolcadik Ivánka Imre 1905-1910 (5 évig). Másodfelügyelői tisztet töltött be 1902-1905. Az Egyházat többízben 50-50 Kor. pénzadománnyal támogatta.

9.  Kilencedik felügyelőnk Pongrátz György vármegyei aljegyző volt 1905-1914 (9 évig). A világháború négy esztendejében 1914-1918-ig üres az Ősagárdi Egyház felügyelői széke.

10.   Tizedik a felügyelők sorában Simon József Balassagyarmati pénzügyi titkár 1918-1929 (11 évig).

11.  Nagyjelentőségű az Ősagárdi Egyház (történetében vitéz jószási Purgly Lajos 1929-től mai napig Keszegi földbirtokos felügyelővé választása. Jelenlegi felügyelőnk Aradon született 1906-ban. Vitéz jószási Purigly Ernái nyug. földművelésügyi miniszter fia, a kormányzói család közeli rokona, a Johannita Rend tb. lovagja. A felügyelői tisztségre valóban hivatott férfiú, aki a reábízott egyházközség ügyeinek intézéséhez nagy buzgósággal látott hozzá. Sokat tett az Egyház anyagi felvirágoztatása terén, 150 P évi egyházi adót vállalt, ezenkívül anyagiakban szűkölködő Egyházunknak 500 P évi községi segélyt szerzett. Az orgona vásárlásához 200 P külön adománnyal, az iskolai harmónium vételéhez 5 P adománnyal járult hozzá. A főváros révén olcsó iskolapadokhoz juttatott bennünket. Kőbányájából több ízben utalt ki követ Egyházunknak. Jelen íráshoz is ő adta az eszmét. Ténykedéseivel általában az Egyházát szerető és mintaszerű evang. egyházfelügyelő képét mutatta be. Kívánjuk, hogy a kegyelem Istene felügyelőnket az Ősagárdi gyülekezet élén még számos éven át tartsa meg. A felügyelőkről írt megemlékezésünket a Cselekedetek k. 20. r. 28. versével zárjuk: „Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten Anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett."

Konfirmációs csoportkép 1963-ból

Konfirmációs csoportkép

A tanítók.

„Némelyeket rendelt az Isten az Anyaszentegyházban először apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul." I. Kor. 12, 28.

1. Az újraéledt Agárdi gyülekezet első kántortanítójául Valentiny Pált 1785-1801 (16 évig) választotta meg, aki a községnek már előbb is, hosszú éveiken keresztül jegyzője volt.* Született 1734-ben, meghalt 1801-ben, élt 67 évet.

* Gyakori eset volt ebben az időben, hogy kisebb községek­ben a jegyzői tisztet is a tanítók látták el és fordítva.

2.  Utóda Brocken János 1801-1819 (18 évig), 1766-ban J. Szúd községben született. Iskoláit Aszódon végezte. Galgagyörkről hívták Agárdra.

3.   Harmadik a kántortanítók sorában   Bartholomeidesz Pál 1813-1822 (3 évig).  Dicséretesen dolgozott és Nagylakra távozott.

4.  A negyedik kántortanító Eger Imre 1822-1824 aki alig kétesztendei Agárdi    működés után a felsőpetényi gyülekezet meghívását fogadta el.

5.  Utóda Brocken Sámuel 1824-1825 (1 évig), a fentebbi Brocken János fia. Alig egy esztendei szolgá­lat után Csornádra tette át működése színterét.

6.   Hatodik kántortanítónk Mihályik Dániel 1825 -1831 (6 évig). Kétbodonyból jött hozzánk, de ez is csupán hat esztendőt töltött Agárdon.

7.   A hetedik kántortanító Bruik András 1831- 1837, szintén 6 esztendei működés után Csánkra távozott.

Végre Ország István 1837-1853 (16 évig) hosszabb ideig oktatta az agárdi gyermekeket, de ekkor ő is Penccel cserélte fel itteni kántor tanítói állását.

9.  A kilencedik kántortanító Podhradszky György 1854-1855 (1 évig) szintén csekély idő multán Duna­egyházán talált magának állandóbb működési teret. Önként felmerül a kérdés: Mi lehetett az oka an­nak, hogy községünkből a kántortanítóik alig néhány esztendei működés után eltávoztak? Ennek valószínű oka a csekély javadalmazásban rejlik. A kántortanítói javadalom ugyanis csak akkor gyarapodott némileg, mi­kor a második Agárdi tagosítás alkalmával (1871) a tanítói földeket kiegészítették.

Istentisztelet

Istentisztelet

10.   A tizedik Agárdi kántortanító Niederland Mihály 1855-1881 (26 évig). Legéndről jött hozzánk. A ma élő legidősebb nemzedék még jói emlékszik erre a tanítóra. Negyedszázadot töltött Egyházunk szolgálatában. Hamvai temetőnkben pihennek. Emlékét sírkő őrzi.

11.  Pittner Pál 1881-1914 (33 évig). Galgagutáról jött hozzánk, ahol segédtanítói hivatást töltött be. Működésére a ma élő nemzedékből sokan hálásan emlé­keznek vissza. Földi maradványai a Galgagutai temető­ben pihennek.

12.   Pittner tanítónk éppen a világháború kitörésének esztendejében hagyta itt Ősagárdot. Pedig ekkor a fiatalabb tanítókat, akik nyomába léphettek volna, nagyobbrészt harctérre szólította a Haza hívó szava. Ez az oka annak, hogy a világháború éveiben egy nyu­galmazott tanító: Kmetty Mihály 1915-1918 (3 évig) látta el, mint helyettes a tanítói, kántori, sőt kb egy esztendőn át (Horeczky Aladár lelkész harctéri szolgálata idején) részben a lelkészi teendőket is.

13.  Utóda Molitórisz János lett 1918-1929 (11 évig). Túrmezőről jött hozzánk. Innen Balassagyar­matra költözött, ahol, mint nyugdíjas tanító ma is él.

14.   Miklya Mihály Tótkomlósról  jött Ősagárdra. Nagyon rövid időt, csupán öt hónapot töltött gyülekezetünkben. 1929 augusztusában jött és ugyanez év decemberében már távozott.

15.  Tizenötödik tanítónk Boór László volt, aki mint helyettes Fehér Antal önkéntesi éve alatt 1931 szept.-től 1932 júl.-ig (11 hónapig) működött Ősagárdon. Rövid itt tartózkodása dacára áldott nyomokat hagyott    maga után. Rádra távozott, ahol ma levita tanítói tisztet tölt be.

16.   Jelenlegi kántortanítónk, Fehér Antal, tizenhatodik az Ősagárdi kántortanítók sorában. Született Csorváson, Békés m.-ben 1909 júl. hó 12-én. Iskoláit Békéscsabán, Gyomán és Sopronban az Evang. Tanítóképző Intézetben végezte. Önkéntesi évét Esztergoímban szolgálta le. Émléklapos zászlós. 1936-ban lépett házasságra Gombkötő Irénnel. Oktatja az I-VI. osztályú elemi iskolai növendékeket és .az ismétlő iskola I—III. évfolyamát. Helyi Iskolánkívüli Népművelődési titkár és Ievente-főoktató. Hivatását buzgósággal és szakértelemmel végzi.                                     

Főbb mozzanatok Egyházunk történetében.

1718. A régi templom elvétele, lebontása és a híveknek a Nézsai r. kath. plébánia fennhatósága alá rendelése.

1781. II. József Türelmi Rendelete.

1785.  Az Agárdi Ev. Egyház újraéledése.

1786.  Templomszentelés (nov. 19-én, Erzsébet napján).

1798. Első Ganonica visitatio (püspöklátogatás) Hamaliár Márton által.

1805. Második püspöklátogatás ugyan azon főpásztor által..

1806. Rád elszakad Agárdtól és Csővárhoz csatlakozik

1813. Harmadik püspöklátogatás Lyci Kristóf püspök és Benitzky Pál egyh. ker. felügyelő által.

1815. A templom újratetőzése. 1819. Közgyűlési határozat a 9 óra utáni utcai csendháborítások ellen.

1824.  A torony építése.

1825.  Főszolgabírói rendelet arról, hogy a dobzódások és erkölcstelenségek testi fenyítéssel sújtandók.

1830. A híveknek a Nőtincsi plébános hatáskörébe való utalása.

1838. Szeberényi János, bányakerületi püspök egyház­látogatása. (Negyedik püspöklátogatás).

1841. A templom újratetőzése.

1858. Első agárdi tagosítás. A lelkészi földek kiegészítése.

1862. A torony bádoggal fedése (1000 ft 52 krajcár költséggel).

1871. Második agárdi tagosítás. A tanítói földek ki­egészítése.

1873. A templom újratetőzése 410 ft költséggel.

1878. Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök egyházlátogatása.(Ötödik püspöklátogatás.)

1886. A templomépítés 100 éves jubileuma. A templom kívül-belül renoválva. Oltár, szószék, padok újra festve, tanterem kipadlózva.

1895. Az agárdi Egyház átcsatolása a Bányai egyház­kerületből a Dunáninnenibe.

1897. Az új temető használatba vétele.

1898. A templomot zsindellyel újrafedik. Az iskola­udvaron kutat ásnak.

1899. Dr. Baltik Frigyes dunáninneni püspök egyház­látogatása.   (Hatodik püspöklátogatás).

1900. A lelkészlak építése 2302 forint 44 kr. költséggel.

1902. A tanítói lak építése 3725 korona 66 fill. költség­gel. Az Agárdi Legény-Egylet megalakulása. Le­ég a parókia istállója.

1906. A templomtornyot horganyzott vaslemezzel fedik. A lelkészlakot körülcsatornázzák.

1911. A templom mögötti telket házépítés céljaira el­adják. A lelkész munkaváltságát 1013 Kor.-ban. a tanítóét 360 Kor.-ban állapítják meg.

1913.  Iskolaépítés.

1914.  A világháború kitörése.

1915-16. Horeczky Aladár tábori lelkészsége.

1917. A reformáció 400 éves jubileumi ünnepe.

1921. A hadi célokra kiszolgáltatott egyik harang: he­lyébe új 106 kg-os harang beszerzése.

1923. A csengetyűpénz helyébe offertorium bevezetése. Templom külső és belső megújítása 8 millió 462.694 Kor. költséggel. Új oltárkép beszerzése.

1927. A temető bekerítése. D. Kiss István, a Dunán-inneni egyh.  ker.  püspökének  egyházlátogatása.

(Hetedik püspöklátogatás.) Elrendeli az egyház­fegyelem gyakorlását és az ifjúság katekizációját.

1929.  A templomot eternit-palával fedik. Költség 1380 P.

1930.  Az Ágostai Hitvallás 400 éves jubileumi ünnepe. 1933. Iskolai harmónium beszerzése (180 P).   Fekete oltárterítő vétele (91.32 P).

1934. Mihalovics Soma nógrádi esperes és dr. Laszikáry Gyula egyh. megyei felügyelő egyházlátogtatása. Az egyházi alsó épületek javítása. Iskolapadok be­szerzése.

1935.  A tanítói lak és iskola külső javítása.

1936.  A templom körülcsatornázása, a toronnyal együtt teljes megújítása. 4 db új vasvázas ablak behelyezése. Költség 1205.32 P. Templomunk

150 éves jubileumi ünnep

Kérő szó a gyülekezethez.

Egyházunk   több mint   150   éves   múltra   tekint vissza. Kiáltotta az üldözések viharait, amelyek a kör­nyék -protestáns  gyülekezeteit    (Keszeg,   Nőtincs   stb.) elsöpörték és teljesen   megsemmisítették. Községünk lakossága 98 százalékban ma is evangélikus. Apáink drága örökségeit hagytak reánk: van templomunk, is­kolánk, evang. istentiszteletünk, Bibliáink, énekes­könyvünk, élhetünk az Úr szent vacsorájával.

Kövessünk el mindent, hogy ez a drága örökség kezünkön, a jelen nemzedék kezén el ne kallódjék, hanem csorbítatlanul, sőt meggyarapodva szálljon át az utódokra, unokáink unokáira.

Erős vár a mi Istenünk!