2017. November 22. Szerda, 20:57:19
Mai névnapos
Ma 2017. november 22. szerda,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz.
Navigáció
Szllslehetsg!
DMRV ZRT

DMRV ZRT gyflszolglat

A víz a jövnk tükre!
Online Statisztika
Online vendégek: 3
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 4
Aktiválatlan tagok: 43
Legújabb tag: zoldmarti

Látogatók ma: 2402
Online látogató: 3
Max. Onlinerekord: 17
Max. napi rekord: 4388
Látogatók tegnap: 2556
Látogatók a hónapban: 72709
Összes látogatók: 98194

Utolsó 24 órában: 
























Magyarország időjárása
Hőtérkép

Hőtérkép

Felhőtérkép

Felhőkép

Széltérkép

Széltérkép

UV térkép

UV térkép

Előrejelzés

Időjárás előrejelzésidokep.hu

Evanglikus templom

A község temploma és rövid története.

Az ?sagárdi  evangélikus egyházközség holapjának megtekintéséhez kattintson IDE

 

Községünk egyik nevezetessége az evangélikus templom. Err?l készült írásunkat képekkel illusztrálva olvashatják. Az oldalon kék szín? linkere kattintva egy kép vagy az adott település honlapja jelenik meg. Kellemes olvasást kívánunk!

Ha egy képet nagyobb méretben szeretne megtekinteni, kattintson a képre!

 

Az ?sagárdi templom 1936-ban

Az ?sagárdi templom 1936-ban

Az evangélikus egyház keletkezése.

Hiteles egyházi okmányaink csak az 1785-ik évig" nyúlnak vissza. Vannak azonban adataink arról, hogy Agárdon már 111 esztend?vel korábban, tehát 1674-ben, önálló, református anyaegyház állott fenn. Földváry László szerint (Adalékok a Dunamelléki ref. egyh. ker. történetéhez I. 220. ol.) Agárdnak 1674-ben Nicletius Boldizsár volt a ref. lelkipásztora, akit a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek. 1703-ban Hermann Sámuel volt az agárdi lelkész. ezt követte Mihalidesz János, akit azonban gróf Althan Frigyes váci r. kat. püspök több más környékbeli prot. lelkésszel együtt hivatalától megfosztott. Ez a püspök valósággal dühöngött a protestánsok ellen. A váckörnyéki protestáns gyülekezetek templomait elkobozta. Mint a vidék teljhatalmú földes ura, segédjét, Berkes András prépostot katonák kíséretében a protestáns községekbe küldte. Berkes a helyszínen megjelenvén, el?követelte a templom kulcsát. Ezután a templomot a kath. egyház javára birtokba vettevagy leromboltatta, vagy r. kat. templommá alakítatta át. A lelkésznek és tanítónak rendszerint nyolc nap alatt hurcolkodnia kellett a községb?l.Akikatemplomrablást kárhoztatták,azokat bot büntetéssel sújtották és Vácra börtönbe hurcolták. Így szüntették meg fegyveres er?szakkal a Keszegi, N?tincsi, Kosdi stb. prot. gyülekezetek szabad vallás gyakorlatát." Ugyanez történt Agárdon is az 1718-ik esztend?ben, aminek egyébként már egyházi anyakönyvünkben is nyoma van. Ugyanis Bilszky János, az újraéledt agárdi gyülekezet els? lelkipásztora 1792. nov. 16-iki dátummal Palusiak Ilonáról aki 107-ik életévében hunyt el  latin nyelven a következ?ket jegyezte fel: „Ez a személy jól emlékezett amaz id?kre, amikor azagárdiaknaktemplomuk és lelkészük volt. de azoktól megfosztották ?ket”.Ett?l az id?t?l kezdve, mintegy 67 éven át, az agárdi ev. egyházat hivatalosan el?bb a Nézsai, 1830-tól a N?tincsi r. kat. plébánia gondozása alatt tartották. Ide kellett beszolgáltatni az egyházi adót is. Valószín?, hogy a régi templomot, amely a temet? nyugati, emelkedettebb helyén állott, szentségtelen kezek lerombolták. Isten különös kegyelme, hogy az Agárdi kis nyáj 67 esztendei árvaságon keresztül is h? maradt evangéliumi egyházához s ?t sem üldözés, sem pedig fegyveres er?szak el nem tántoríthatta hitét?l. Ez alatt az id? alatt a hívek házi istentiszteleteken építgették egymás hitét. Ezt a hitet az üldözések csak meg acélozták és ellenállóbbá tették. Akik a tiszta isten ige hirdetése után áhítoztak, az üldözés korában a 11 km-re fekv? Bánkra jártak el templomi istentiszteletre.

Az ?sagárdi templom napjainkban

Az ?sagárdi templom napjainkban.

Az egyház újraéledése (1785.)

Az agárdi evang. gyülekezet II. Józsefnek köszön­heti újraéledését. Ez a fenkölt lelk? uralkodó trónralépése után. 1781-ben, kiadta híres Türelmi Rendeletét, melyben az eladdig üldözött és el nem ismert protestáns hitfelekezeteknek bizonyos korlátok között szabad vallásgyakorlatot biztosított. Kimondotta ez a rendelet, hogy ahol 100 család él együtt, ott gyülekezetté alakulhatnak, építhetnek templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. Csupán az volt a megszorítás, hogy a templom kerített helyen (ne utcán, hanem udvarban), torony és harangok nélkül építtessék. A Türelmi Rendelet a lelkiismereti szabadság törvénybe iktatását jelentette s korszakalkotó volt a magyarhoni prot. egyházaik életében. Vallása miatt többé senkit sem lehetett büntetni, ha máskülönben ártatlan volt. Erre vártak az Agárdi evangélikusok. A Türelmi Rendeletben megsejtették szebb id?k hajnalhasadását. Miután az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát semmi sem gátolta többé, 1785 pünkösd másodnapjára tervbevették az els? nyilvános istentisztelet tartását, jobb helyiség híjján a tágas községi pajtában. Ezt az els? istentiszteletet Kelisch Sámuel banki lelkipásztor végezte, akinek templomát Agárdi hívek, az üldözések idején gyakran fölkeresték. A községi pajta a jelenlegi templom felépítéséig, valamint 18 hónapon át nyilvános istentiszteletek tartására szolgált. Ugyanez évben lelkészt is választott a gyülekezet Bilszky János személyében (született 1755-ben, meghalt 1814-ben), aki azel?tt a nagylami gyülekezetnek volt pásztora. Az újraéledt gyülekezet ez els? lelki­pásztora 30 éves korában került Agárdra és 29 éven át szolgált ennek a gyülekezetnek. Emlékét a temet?ben egyszer? sírk? ?rzi, ezzel a latin nyelv? (ma már ki nem bet?zhet?) felírással: „F?tisztelend? Bilszky János úr, Isten Igéjének agárdi prédikátora, született 1755-ben, meghalt 1814-ben."

A templomépítés. (1785-86.)

Pásztora tehát már volt a nyájnak, de nem volt még temploma. Bilszky János hivatalba lépése után hozzáfogott a nagy m?höz: a templomépítéshez. Látjuk ?t, mint egy újkori Haggeus prófétát, amint gy?lésre hívja egyházhíveit és lángoló lélekkel szól el?ttük a templomépítés elodázhatatlan szükségességér?l. Javaslatára a hívek egy szívvel-lélekkel elhatározták a templom felépítését. Miután a gyülekezet létszáma nem érte el a törvényben el?írt 100 családot, felségfelfolyamodványban kérték a templomépítési engedélyt. Látjuk a buzgó lelkipásztort, amint fölkeresi a környez? községeket és Keszeg, Penc, Rád, Kosd és N?tincs kevés számmal megmaradt protestánsait, mint szórványokat és filiákat az Agárdi anyai gyülekezethez kapcsolja. 1785. Augusztus hónapban megindul a templomépítés munkája. Nagy a forgalom az Agárd-Fels?petényi úton. Az Agárdiak szekerei hordják hangyaszorgalommal a követ. Amint Izrael népe a fogság után Ezsdrás vezetésével felépíti az új templomot, ugyanazt teszi az üldözések próbáját kiállott Agárdi gyülekezet. A hívek egymással versenyezve, erejüket meghaladó áldozatokat hoznak: pénzt ajánlanak fel, fuvaroznak és olyan serényen dolgoznak, hogy 14 hónapi odaadó munka után, 1786 októberében a templom már mai formájában készen áll, természetesen a torony nélkül. Mire a felségfolyamodvány kedvez?leg elintézve visszaérkezik, a templom már készen várja. Az Agárdi templom 128 négyzetméter területen épült. Hossza 16 m szélessége 8 m. A belép? a mennyezeten II. Mózes 35. v. feliratot olvashatja: „Old le a te saruidat, mert a hely amelyen állsz, szent föld” A templomot k?alapzaton emelt, faráccsal ellátott, zöldre festett, oszlopos oltár díszíti. A jelenlegi oltárkép 1923-ból származik és a        Getsemáné kertben leborulva imádkozó üdvözít?t ábrázolja. A szószék fából készült és olajjal festett. Vakolták és meszelték a templomot az 1816., 1837., 1852.. 1886., 1906., 1923. és 1936. években. A jelenlegi bels? festés 1923-ból származik. A templom tetejét évtizedek multával több ízben meg kellett újítani. Így az 1815., 1841., 1873., 1898. és 1929. években. A jelenlegi tet? eternit-palából készült. A költségek viseléséb?l a helybeli Hangya Szövetkezet tekintélyes összeggel kivette a részét.

II. Mózes 35. vers

A templomtorony

Holéczy Mátyás idejében, az 1824-ik esztend?ben épített a gyülekezet a templom mellé tornyot. A karcsú és csinos torony magassága 22 m. 1862-ben bádoggal fedték. 1906-ban horgany-vas lemeztet?t kapott. Csúcsán csillag ékeskedik. A világháború (1914-1918) el?tt, két ?si harang hívogatott vasárnapról-vasárnapra a templomba. A nagyobbik ma is használatban lév? harang 312 kg-os. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten, 1835." A kisebbik 1794-b?l származó, 40 kg-os harangot, a világháború idején hadi célokra szolgáltatván be, a gyülekezet 1921-ben, önkéntes adományokból, új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az ?sagárdi ev. Egyház." A harangon a magyar címer ékeskedik. A gyülekezet már ekkor (1921-ben) célul t?zte ki egy harmadik harang beszerzését.

Az új orgona, szent edények, és egyházi kegyszerek.

Az 1818-ból származó ?srégi orgona fémsípjait a világháború kezdetén, (1914) hadi célokra elrekvirálták. Ez az öreg orgona kerek 110 esztend?n át szolgálta a templomi énekkíséret magasztos célját. Horeczky Aladár lelkész buzdítására 1928-ban 14364,70 peng? költséggel a Rieger Ottó cégt?l új orgonát vásárolt a gyülekezet.Úrvacsorai kelyhünk kett? van. A nagyobb, aranyozott, 1856-ból származik, a kisebb kehely a betegek úrvacsorázó kelyhe 1798-ból való. Mindegyik kehelyhez hozzátartozik egy-egy aranyozott tányérka. Úrvacsorai borkannánk cinb?l készült és 2 liter az ?rtartalma. Az úrvacsorai ostyát új ezüstb?l készült szekrénykében tartjuk, amelyet Szontagh Pál felügyel?, gróf Széchenyi István halála alkalmából, 1860-ban ajándékozott a gyülekezetnek. Az újezüst oltári feszület, Edvi Illés Ödön felügyel? ajándéka, az 1878-ik évb?l. Az oltári gyertyák 4 db bronzgyertyatartóban égnek, amelyek néhai Kindricz András ajándékai 1905-b?l. Négy db templomi oltárterít?nk van. A piros szín?t néhai P?styéni Józsefné ajándékozta. A kéket 1934-ben festettük át egy régebbi kelméb?l. A pompás, magyar mintákkal hímzett fehéret 1927-ben 130 peng?ért közadakozásból vette a gyülekezet. A feketét ugyancsak gy?jtés útján. 1934-ben 91,32 peng?ért vásároltuk. Két db úrvacsorai takarónk közül a fekete Pijár Andrásné adománya. A fehér, hímzett szövettakarót Csepelr?l kaptuk 1936-ban, mint Macsuga Gizella értékes ajándékát. Másfél évszázad pergett le templomunk felszentelése óta. Ennyi esztend? alatt nemzedékek t?ntek tova s megváltozott a világ arca. De az ?si templom áll ma is, mellette a büszke torony, mintegy ég felé nyújtott mutató ujj. Vasárnapról-vasárnapra és hétköznap is megnyílik az ?si templom ajtaja a hívek imádkozó serege el?tt, valahányszor ?ket a hitbuzgóság Isten felé vonja.

Konfirmáció 1963

Konfirmáció

A lelkipásztorok.

Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét! Zsidókhoz írt levél 13. rész, 7.vers. Hadd álljon itt hervadatlan emlék gyanánt az utókor számára az ?sagárdi lelkipásztorok névsora, úgy, amint id?rendben egymásután következnek.

A régi ref. magyar Egyház három lelkipásztora:

1. Niclertius Boldizsár 1674-ig

2. Hermann Sámuel 1703-1712-ig.

3. Mihalidesz János 1712-1718-ig. Ez volt Agárd utolsó ref. lelkipásztora, akit Althan Váci kat. püspök 1718-ban hivatalától er?szakkal megfosztott. Pásztor nélkül volt a nyáj 1718-1785-ig, (67 esz­tend?n át). Az újraéledt, most már evangélikus gyülekezet els? lelkipásztora:

1.Bilszky János1785-1814-ig(29évig).Nagylamról került az Agárdi gyülekezet élére.Nagy m?veltség? ember volt, aki a Wittenbergi egyetemen is tanult. Beszélte a magyar, tót és német nyelvet. ? építtette a jelenlegi templomot.60 esztend?s korában hunyt el. Emlékét temet?nkben, a nagy feny?fa árnyékában, egyszer? sírk? ?rzi.

Az oltárkép

Az oltárkép

2. A második lelkész Szabó István, 1814-1821-ig (7 évig). Sírjának helye ismeretlen.

3. A harmadik lelkész Holétzy Mátyás 1821-1835-ig (14 évig). Korábban az Aszódi gimnázium tanára volt. ? építtette 1824-ben a jelenlegi templomtornyot. Állásáról lemondott.

4.Negyedik a lelkipásztorok sorában Fabó András 1835-1874-ig (39 évig). Korábban a Losonci gimnázium tanára volt. Méltán megilleti ?t a „tudós" lelkipásztor cím. Mint országoshír? egyháztörténetíróta Magyar Tudományos akadémia tagjává választotta. Sírja temet?nkben fellelhet?; dr. Székács József bányakerületi püspök tétetett) fölé márványemlékkövet, ezzel a felírással: „Itt nyugszik Fabó András, az agárdi evang. Egyház lelkipásztora, a Magyar Akadémia és Történelmi Társulat tagja. Született Losoncon 1810. február 12-én. meghalt Agárdon 1874. március 17-én. Siratják ?t, mint jótev?jüket, Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. Egyház, mint történetírót a Haza, mint legjobb barátját Székács József.

5. Gaál Mihály volt az ötödik a lelkipásztorok sorában 1874-1911-ig (37 évig). Ezt a nevet adhatjuk neki: az „építkez?" lelkipásztor. Németországi tanulmányok után, mint Losonci káplán, 32 éves korában kerül az Agárdi gyülekezet élére, ? építteti a jelenlegi lelkészlakot (1900) és a jelenlegi tanítólakot ' (1902). Jeles énekfordító (lásd a Dunántúli Énekeskönyv 30, 105. és 263. sz. énekeit). Agárdi pásztorkodásának 30 éves jubileuma alkalmából hívei és tisztel?i ezüstserleggel ajándékozták meg. Hamvai az agárdi temet?ben pihennek. Áldott emlék? neje, özv. Gaál Mihályné szül. Alg?ver Gizella.

6. A hatodik lelkipásztor. Horeczky Aladár 1912-1932-ig (20 évig). Született Tiszaföldváron 1888-ban. A gimnáziumot Szarvason és Békéscsabán, a teológiai akadémiát Pozsonyban végezte. Orosházán és Zólyomban volt segédlelkész. Ez Utóbbi helyr?l került 24 éves korában a gyülekezet élére. ? építteti 1913-ban a jelenlegi iskolaépületet. 1915-16-ban az olasz harctéren teljesít tábori lelkészi szolgálatot, ahonnan megrongált testi egészséggel, mint a lelkészi érdemkereszt tulajdo­nosa tér vissza. A hadi célokra elrekvirált harang helyébe új harangot szerez (1921). A templomot belül díszesen kifesteti, kívül megújíttatja, új oltárképet állít a régi helyébe (1923). Új orgonát szerez (1928) és a templomot eternit-palával fedeti (1929). Teteme az agárdi temet?ben pihen. Özvegye, Horeczky Aladárné szül. Stromp Irén, állíttatott néki síremléket.

Az orgona

Az orgona

7. A lelkészek sorában hetedik az el?z? lelkész testvéröccse, Harmati Béla 1932-t?l mostanáig. Született Tiszaföldváron 1900 márc. 21-én. A középiskolát Szarvason, Szatmárnémetiben és Debrecenben, a teológiai f?iskolát Debrecenben, Budapesten és Sopronban végezte. A világháború utolsó évében mint egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített. Németországban 2 évig. Angliában 1 évig folytatott tanulmányokat. Öt esztendeig a Brit és Külföldi Bibliatársulat szolgálatában állott. Mez?berényben és Tiszaföldváron volt segédlelkész. Meghívás útján lett az ?sagárdi gyülekezet lelkipásztora. 1933-ban n?sült, felesége Macsuga Margit. F?figyelmét a gyülekezet hit és erkölcsi színvonalának emelésére s ezzel kapcsolatban a belmissziói munkásság kiszélesbítésére fordítja. Erre annál éget?bb szükség van, mert a négy éves világháború s az azt követ? kommunizmus, hit és erkölcs dolgában az ?sagárdi gyülekezetet is, mint a legtöbb gyülekezetet, óriási mértékben visszavetette. Lelkészsége alatt renováltatta az Egyház, a pap, és tanítólakot, az iskolát és az egyházi alsóépületeket. A templomot felcsatornáztatta, belül részben, kívül a toronnyal együtt teljesen megújította. 4 db új vasvázas ablakkal látta el. Szerzett az Egyház iskolai harmóniumot (180 P), fekete oltárterít?t (91,32 P). Legközelebbi teend?k: Templomi kályha beszerzése, a temet? bekerítése és rendbehozatala.A lelkipásztorokról írt fejezetet a Zsidókhoz írt levél 13. r. 17/a. versével, zárjuk: -Engedelmeskedjetek elöljáróitoknál és fogadjatok szót, mert ?k vigyáznak lelkeitekre!"

A szószék

A szószék

Vissza a templomépítéshez

A felügyel?k.

Az újraéledt Agárdi Egyháznak 1785-t?l 1806-ig (21 évig) nem volt felügyel?je.

1. Az els? választott felügyel? Radványi István Legéndi földbirtokos 1806-1821 (15 évig), aki egyidej?leg (1810-42) a Legéndi gyülekezet felügyel?i tisztét is viselte.

2. A második agárdi felügyel? Kosztolányi Imre 1821-1835 (14 évig). Alatta épült a templomtorony

3. Harmadik a felügyel?i székben Szontagh István 1835-1845 (10 évig). ? nyitja meg, a Szontagh felügyel?k sorát s ett?l kezdve hosszú évtizedeken át ennek a nagymúltú családnak a leszármazottai viselték az Agárdi gyülekezet felügyel?i tisztét. Feljegyzésre méltó, hogy az els? Szontagh felügyel? egy nemes keresztyén cselekedet révén került kapcsolatba gyülekezetünkkel. Ugyanis még felügyel?vé választása el?tt ? szenteltette fel saját költségén lelkésszé a szegénysorsú Fabó Andrást. Amikor azután a gyülekezet 1835-ben felügyel? nélkül maradt, tudta, hogy kinek kínálja fel ezt a kitüntet? egyházi tisztséget. Megjegyezzük, hogy 1835-45-ig, Szontagh István felügyel? mellett, fia, Szontagh Ferenc gyülekezetünkben másodfelügyel?i tisztet töltött be s édes atyját a gy?léseken több ízben helyettesítette.

4. A negyedik felügyel? Szontagh Pál volt 1845- 1877 (32 évig). Az agárdi Egyház történetében nincs rá példa, de még, egyebütt is kevés példa található arra, hogy valaki több mint három évtizeden át viselte volna ugyanazon egyházközség felügyel?i tisztet. Megjegyzésre méltó, hogy Szontagh Pált 1900-ban gyülekezetünk: örökös, tiszteletbeli felügyel?vé választotta, amely tisztséget haláláig viselt.

Az oltár

Az oltár

Vissza a templomépítéshez

5. Egyházunk ötödik felügyel?je Edvi Illés Ödön 1877-1884 (7 évig), akit, mint másodfelügyel?t már 1865-t?l szoros kapcsolatok f?ztek Egyházunkhoz. A templomi oltáron felállított újezüst feszület az ? ajándéka.

6. A felügyel?i tisztségben hatodik Zmeskall István Legéndi földbirtokos 1884-1895 (11 évig), aki nevét azzal tette emlékezetessé, hogy a lelkészlak építésére 400 ft adományt ajánlott fel. Bár az építkezés évében, elköltözés miatt, már megsz?nt viselni felügyel?i díszes tisztét, a felajánlott összeget mégis kifizette. 1895-1898-ig (3 éven át) betöltetlen volt a felügyel?i állás.

7. A felügyel?i székben hetedik ismét a nagynev? Szontagh család egyik sarja: Dr. igiói Szontagh Antal Horpácsi nagybirtokos 1898-1905 (7 évig). Ez a felügyel?nk létesítette a parokián 69 forint költséggel az un: Dr. Szontagh Múzeumot Ebb?l a célból a parókia folyosójának nyugati részét szobának alakíttatta át és két nagy színes ablakkal szereltette föl.

8. A felügyel?k sorában, nyolcadik Ivánka Imre 1905-1910 (5 évig). Másodfelügyel?i tisztet töltött be 1902-1905. Az Egyházat többízben 50-50 Kor. pénzadománnyal támogatta.

9. Kilencedik felügyel?nk Pongrátz György vármegyei aljegyz? volt 1905-1914 (9 évig). A világháború négy esztendejében 1914-1918-ig üres az ?sagárdi Egyház felügyel?i széke.

10. Tizedik a felügyel?k sorában Simon József Balassagyarmati pénzügyi titkár 1918-1929 (11 évig).

11. Nagyjelent?ség? az ?sagárdi Egyház (történetében vitéz jószási Purgly Lajos 1929-t?l mai napig Keszegi földbirtokos felügyel?vé választása. Jelenlegi felügyel?nk Aradon született 1906-ban. Vitéz jószási Purigly Ernái nyug. földm?velésügyi miniszter fia, a kormányzói család közeli rokona, a Johannita Rend tb. lovagja. A felügyel?i tisztségre valóban hivatott férfiú, aki a reábízott egyházközség ügyeinek intézéséhez nagy buzgósággal látott hozzá. Sokat tett az Egyház anyagi felvirágoztatása terén, 150 P évi egyházi adót vállalt, ezenkívül anyagiakban sz?kölköd? Egyházunknak 500 P évi községi segélyt szerzett. Az orgona vásárlásához 200 P külön adománnyal, az iskolai harmónium vételéhez 5 P adománnyal járult hozzá. A f?város révén olcsó iskolapadokhoz juttatott bennünket. K?bányájából több ízben utalt ki követ Egyházunknak. Jelen íráshoz is ? adta az eszmét. Ténykedéseivel általában az Egyházát szeret? és mintaszer? evang. egyházfelügyel? képét mutatta be. Kívánjuk, hogy a kegyelem Istene felügyel?nket az ?sagárdi gyülekezet élén még számos éven át tartsa meg. A felügyel?kr?l írt megemlékezésünket a Cselekedetek k. 20. r. 28. versével zárjuk: „Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten Anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett."

Konfirmációs csoportkép 1963-ból

Konfirmációs csoportkép

A tanítók.

„Némelyeket rendelt az Isten az Anyaszentegyházban el?ször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul." I. Kor. 12, 28.

1. Az újraéledt Agárdi gyülekezet els? kántortanítójául Valentiny Pált 1785-1801 (16 évig) választotta meg, aki a községnek már el?bb is, hosszú éveiken keresztül jegyz?je volt.* Született 1734-ben, meghalt 1801-ben, élt 67 évet.

* Gyakori eset volt ebben az id?ben, hogy kisebb községek­ben a jegyz?i tisztet is a tanítók látták el és fordítva.

2.Utóda Brocken János 1801-1819 (18 évig), 1766-ban J. Szúd községben született. Iskoláit Aszódon végezte. Galgagyörkr?l hívták Agárdra.

3. Harmadik a kántortanítók sorában Bartholomeidesz Pál 1813-1822 (3 évig). Dicséretesen dolgozott és Nagylakra távozott.

4. A negyedik kántortanító Eger Imre 1822-1824 aki alig kétesztendei Agárdi m?ködés után a fels?petényi gyülekezet meghívását fogadta el.

5. Utóda Brocken Sámuel 1824-1825 (1 évig), a fentebbi Brocken János fia. Alig egy esztendei szolgá­lat után Csornádra tette át m?ködése színterét.

6. Hatodik kántortanítónk Mihályik Dániel 1825 -1831 (6 évig). Kétbodonyból jött hozzánk, de ez is csupán hat esztend?t töltött Agárdon.

7. A hetedik kántortanító Bruik András 1831- 1837, szintén 6 esztendei m?ködés után Csánkra távozott.

Végre Ország István 1837-1853 (16 évig) hosszabb ideig oktatta az agárdi gyermekeket, de ekkor ? is Penccel cserélte fel itteni kántor tanítói állását.

9. A kilencedik kántortanító Podhradszky György 1854-1855 (1 évig) szintén csekély id? multán Duna­egyházán talált magának állandóbb m?ködési teret. Önként felmerül a kérdés: Mi lehetett az oka an­nak, hogy községünkb?l a kántortanítóik alig néhány esztendei m?ködés után eltávoztak? Ennek valószín? oka a csekély javadalmazásban rejlik. A kántortanítói javadalom ugyanis csak akkor gyarapodott némileg, mi­kor a második Agárdi tagosítás alkalmával (1871) a tanítói földeket kiegészítették.

Istentisztelet

Istentisztelet

10.   A tizedik Agárdi kántortanító Niederland Mihály 1855-1881 (26 évig). Legéndr?l jött hozzánk. A ma él? legid?sebb nemzedék még jói emlékszik erre a tanítóra. Negyedszázadot töltött Egyházunk szolgálatában. Hamvai temet?nkben pihennek. Emlékét sírk? ?rzi.

11.  Pittner Pál 1881-1914 (33 évig). Galgagutáról jött hozzánk, ahol segédtanítói hivatást tölt

Idézetek
(Emberismeret): A fiatal szem élesebben lát, az idős szem mélyebbre.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
zelt kpeinkbl
Támogatónk
Ősagárd Község Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapjának megtekintéséhez kattintson IDE

Hrek

Tv műsor
Most megy a TV-ben