2017. November 22. Szerda, 20:58:38
Mai névnapos
Ma 2017. november 22. szerda,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz.
Navigáció
Szllslehetsg!
DMRV ZRT

DMRV ZRT gyflszolglat

A víz a jövnk tükre!
Online Statisztika
Online vendégek: 1
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 4
Aktiválatlan tagok: 43
Legújabb tag: zoldmarti

Látogatók ma: 2410
Online látogató: 1
Max. Onlinerekord: 17
Max. napi rekord: 4388
Látogatók tegnap: 2556
Látogatók a hónapban: 72717
Összes látogatók: 98202

Utolsó 24 órában: 
























Magyarország időjárása
Hőtérkép

Hőtérkép

Felhőtérkép

Felhőkép

Széltérkép

Széltérkép

UV térkép

UV térkép

Előrejelzés

Időjárás előrejelzésidokep.hu

?sagrdi krnika 2. vf 1.szm

 

?sagárdi

Krónika

A községi Önkormányzat közérdek? lapja II. Évfolyam 1.szám 2007. április

 


Kegyelemben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kíván: Agárdi András polgármester a helyi képvisel? testület, és a helyi szlovák kisebbségi képvisel?testület tagjai.


Községünk egyik nevezetessége a FALUMÚZEUM

„A múlt tisztelete az a vallás,

amely az új nemzedék köteléke.

Ne veszítsünk el semmit a múltból,

mert csakis a múlttal adhatjuk a jövend?t!”

(Anatole France)

Községünk és környéke már az ?skorban is lakott vidék volt. Az ásatások során k?kori kovapengéket és egyéb k?eszközöket találtak. (Az ?skori edények a Magyar Nemzeti Múzeumba kerületek.) Mindez azt bizonyítja, hogy már akkor is élhettek ezen a vidéken emberek.

?sagárdot a középkorban alapították. Nevéb?l arra következtethetünk, hogy els? lakosai a királyi udvarban szolgálatot teljesít? agarászok, pecérek voltak, akik agarakat tenyésztettek a településen.

1424-ben Zsigmond király, feleségének Czillei Borbálának adományozta a falut.

Isten akaratából ?sagárd ma is él, létezik s emlékezik. Féltve ?rzik mindazt, amit ?seikt?l örökségként kaptak.

Az Úr 2004-ik évének október havának második napja nagy esemény volt a község életében. A helyi falumúzeum átadásának a napja volt ez. A kerítésen faoszlopokon álló fából készült tábla (Racskó János munkája és felajánlása) hirdeti a gy?jtemény létét az itt lakó és idelátogatók örömére.

A község lakói nemcsak emlékeiben, gondolataiban, az id?sebbek visszaemlékezéseiben, de a poros padlásokon, kamrákban, a falakon is ?rizte múltját. S talán az utolsó pillanatban méltó emléket tudtunk állítani a falu múltjának a múzeum létrehozásával.

A múzeum alapk?letételének els? kezdeményez?je Agárdi András polgármester elnöklete és vezetése alatt álló Faluszépít? és Hagyomány?rz? Egyesület volt. Az el?relátó gondoskodás reményében Petyánszki Andrásné, Marika csodálatos kézügyességével és kitartó munkájával megalkotott egy 9 darabból álló népviseleti babagy?jteményt. A kiállított babák a helyi népviseletet a gyermekkortól az id?sebb korig mutatják be. A kiállított babák között látható egy esküv?i pár is, az alkalomhoz ill? viseletben. Külön vitrinben kapott helyet egy eredeti kézzel varrott menyasszonyi koszorú. A múzeum gondolati világának elképzelésében Szolga-T?kés Judit tiszteletes asszony is segített, aki elkezdte a múzeális tárgyak, eszközök gy?jtését. (De ezen gy?jtés abbamaradt.)

2004-ben azonban újra megfogalmazódott az a gondolat, hogy a még fellelhet? tárgyi eszközöket, emlékeket összegy?jtsük, a tárgyi felajánlásokat fogadjuk, s méltóképpen kiállíthassuk. A gondolat megvalósítására a falu lakossága egy szívvel, egy lélekkel mozdult meg, hogy a gy?jtés gazdag, sikeres és eredményes legyen. A házak padlásai megnyíltak, a féltve ?rzött, megporosodott, de sohasem felejtett tárgyi és gondolati emlékek életre keltek s a múzeum kiállító termeibe kerültek. A múzeum létrejöttén a falu apraja-nagyja nagy lelkesedéssel szorgoskodott, s nagyon sok társadalmi munkával s az önkormányzat anyagi segítségével az épület bels? terének felújítására és tatarozására került sor. A kiállító termek, s a könyvtár bels? festésének, javításának munkálatait, s a kiegészít? munkálatokat Petyánszki Ferenc a község javára felajánlásként végezte.

A múzeumban lév? kiállított tárgyak a falu lakóinak adakozásából kerültek a múzeumba. Nevüket a múzeum vendégkönyvében örökítettük meg. Itt kaptak helyet azon lakosok nevei is, akik munkálataikkal segítették a múzeum létrehozását. Az eredeti tárgyak, eszközök, bútorok felújítását, életre keltését Racskó János szakértelemmel ellátott gondoskodó és ízléses restaurátori keze munkája dicséri.

A kiállított tárgyakat három helyiségben rendeztük be. A küls? ajtóból egy nagy világos folyosó fogadja a vendégeket, ahol különböz? használati tárgyak, archív fényképek, sublót, tulipános láda, katonaládák, katonai emléklapok, vaskályhák esztétikusan összerendezett sora várja az idelátogatókat.

A bejárattal szemközt a tekintet egy kisebb teremre nyílik, ahol vitrinekben mutatjuk be a népviseleti baba kiállítást.

A folyosó hátsó részéb?l jobbra nyílik a nagyterem, ahol egy tiszta szobát, egy mindennap használatos szobát, egy konyhát és egy kamrát rendeztünk be.

A könyvtár helységében Petyánszki Attila régi pénzérme gy?jteményének (a község tulajdonába ajánlotta) kiállítása látható, s az újabb kori emléktárgyak. Az udvar eredeti vessz?fonással készített fészer áll, amelyben a ház körüli és mez?gazdasági munkálatokban használatos eszközök láthatók. A fészer készítése Bánszki Mihály, Petyánszki Pál és Pijár András munkáját dicséri.

A múzeum 2007-ben egy új kiállítási tárggyal, egy vasággyal gazdagodott, melynek felújítási munkálatait Racskó János végezte.

A falumúzeum gy?jteménye, a kiállító helyiségek ?sagárd község XIX. századvégi és XX. századeleji lakáskultúrájának, népviseletének, f?bb házon belüli és ház körüli eszközeinek jellegzetességeit mutatja be. Az itt kiállított tárgyak, eszközök, fényképek, emlékek az itt élt emberek szorgos munkával teli hétköznapjairól, békés, áldott ünnepeir?l, örömeir?l, bánatairól mesélnek.

A megnyitó ünnepség óta sokan látogattak el a múzeumba. A látogatók elismeréseit, dicsér? szavait a múzeumban elhelyezett vendégkönyv ?rzi.

Köszönet Gyuricza Pálnénak, Erzsikének, aki mindig szívesen invitálja és fogadja a vendégeket s nagy szeretettel végzi a tárlatvezetést az idelátogatók számára.

Még egyszer köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik a múzeum létrejöttén fáradoztak, s múltbeli örökséget hagytak a jöv? nemzedék az utókor számára, hogy mindenkor érték maradjon a gyökerekben való eligazodás.

Továbbra is nagy szeretettel várjuk és fogadjuk a falu lakosságát, ha látogatásukkal megtisztelik a falu egyik nevezetességét a FALUMÚZEUM kiállításait.

(Nyitva: szerdánként 1600-1800-ig)

Vidovszki Andrásné

óvodavezet?


Március 15.

Ezen a napon községünk méltó módon emlékezett hazánk ezen dics?séges napjára az 1848-as forradalomra.

Nemzeti énekünk, a Himnusz eléneklése után Sz?kéné Bakay Beatrix, községünk lelkipásztora rövid istentiszteleti megemlékezést tartott. Ezután Agárdi András polgármester úr ünnepi beszédével köszöntötte a megjelenteket, akik jelenlétükkel megtisztelték a megemlékezést.

Sz?ke József nemzeti operánk a Bánk bán egyik híres dalbetétjét a Hazám, hazám cím? dalt adta el?.

Ezt követ?en az óvodás gyermekek mondták el tavaszi köszönt?iket. Szereplésük után büszkén t?zték a templom falán lév? két világháború áldozatainak emlékére felállított tábla alá saját készítés? zászlóikat.

A helyi népdalkórus gyönyör? és szomorú „ballada” eléneklésével emlékezett hazánk s kis községünk háborúban elesett katonáira.

A március 15-ét megel?z? napokról és az azt követ? eseményekr?l pillanatképekben és rövid történeti áttekintésen keresztül emlékezett meg az ünnepi m?sorral a helyi színjátszó-csoport. A visszaemlékezés irodalmi m?sorában több Pet?fi vers is elhangzott. Köztük a Nemzeti Dal.

Az I. és II. világháború áldozatainak emléktáblája el?tt ?sagárd önkormányzatának és lakóinak nevében Korgyik János és felesége, Korgyik Andrea koszorúzással tisztelegett. A megemlékezést a Szózat felcsendül? hangjai zárták.


„Áprilisi bolondságok”

Április 14-én (szombaton) du. 1600 órai kezdettel szeretettel és tisztelettel várjuk a község lakosságát a faluházban tartandó vidám, m?sorral egybekötött falu délutánra. A m?sorban fellépnek az óvodások, ahol tréfás bemutatójukkal szórakoztatják a közönséget.

A helyi amat?r színjátszó-csoport el?adásában a kedves vendégek több, mókás színdarabot láthatnak.

Hárs László: A menyecske meg a pap

Vidám, tréfás jelenet

Szerepl?k:Mihály, a gazda

Terka, a felesége

Mari néni

Pap

János koma

Galambos Szilveszter: Hölgyválasz

Szerepl?k:Éva, a n?

Ádám, a férje

Férfi

Pincér

V. Poljakov: Családi krónika

Tréfa 5 képben

Szerepl?k:Asszony

Férj

Lilla

Szony

Király Dezs?: Az eszményi n?

Tréfa

Szerepl?k:Fiú

Leány

Férfi

Bácsi

A m?sorban fellépnek még a n?i és férfi tánckar tagjai és a helyi hagyomány?rz? kórus. A m?soros délutánt este 2000 órai kezdettel bál, büfé és a tombola kivételével a falu lakossága számára ingyenes.

Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben módjukban áll, ezt az eseményt felajánlásaikkal támogassák. Támogatójegyek a helyi postán Holiczáné Szabó Szilviánál, vagy a faludélutánon megvásárolhatók. Az esetleges befolyt összeget a falu további rendezvényeire fordítjuk.

Tisztelettel hívjuk és szeretettel várjuk: Rendez?ség


Majális

Idén a falu majálisának megrendezését 2007. április 30-ra (hétf?) terveztük. Terveink és reményeink között szerepel az új sportöltöz? felavatása és ünnepélyes átadása. Ezt a napot is szeretnénk a falu lakói számára emlékezetessé tenni, ezért különböz? programok, fellépések megszervezését t?ztük ki célul. Azért választottuk ezt a napot, mert a környez? községekben is ezekben a napokban kerül sor a majális megrendezésére. Szeretnénk, ha a község lakói s az esetleges érdekl?d?k minél nagyobb számban tisztelnék meg programjainkat.

El?re látható programjaink:

Sportöltöz? ünnepélyes átadása és felavatása

Óvodások m?sora

VÁCI PUENTE SPORT-EGYESÜLET akrobatikus tornabemutató

DZSÚDÓ bemutató (budapesti csoport) Bondor Csaba szervezésében

N?I-FÉRFI LABDARÚGÓ MÉRK?ZÉS

OPERETT GÁLA

Reményeink szerint újra ellátogat ezen a napon községünkbe Várkonyi Szilvia a Miskolci Operett Színház m?vészn?je és Tóth János operaénekes.

A majális programjainak részletes és pontos leírását s az id?beli meghatározását a kés?bbiekben tesszük közzé a falu lakói és az érdekl?d?k számára. A gyermekeknek és a kisebbeknek nap folyamán szervezett foglalkozásokat szeretnénk biztosítani.

A falu majálisára mindenkit tisztelettel hívunk és szeretettel várunk.

 

Rendez?ség


Megyei intézményi és önkéntes t?zoltóverseny ?sagárdon

A Nógrád Megyei T?zoltó Szövetség felkérte községünket a megyei t?zoltóverseny megrendezésére. Erre az alkalomra 2007. május 12-én szombaton de. 900-

Felkérés érkezett a község ifjúságához, hogy erre a napra kiállítással egybekötött rajzversenyt is hirdessünk. Kérjük a gyermekeket és az ifjúságot, hogy erre az alkalomra olyan témájú pályamunkákat nyújtsanak be, amik a t?zoltók munkájával a t?zoltással, az esetleges megel?zésekkel kapcsolatosak. A munkák beadási határideje 2007. május 10-e (csütörtök du. 1600).

A pályamunkák leadhatók az óvodában az óvodavezet?nél vagy az önkormányzat hivatalában.

(A munkák bármilyen technikával készülhetnek, méretük tetsz?leges, de nem haladhatja meg az A/3-as méretet.)

A munkákat a megyei T?zoltó Szövetség szakaembereib?l álló zs?ri véleményezi, s a helyezést elért m?veket értékes díjakkal jutalmazza. (A leadott munkákból kiállítást rendezünk, amelyek mindenki számára megtekinthet?k lesznek.)

Tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk a község lakóit és az érdekl?d?ket a megyei rendezvényre.

Kérjük, hogy jelenlétükkel és biztatásukkal minél többen „segítsék” a versenyszellem kialakulását, s a jó eredmény elérése érdekében a községi önkéntes t?zoltócsapatunkat.

Községi Önkormányzat

Képvisel?testülete


Lakóhelyünk, környezetünk

A község amelyben élünk gyönyör? környezetben helyezkedik el, csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik. A szép kilátás, a természet adta lehet?ségek panorámájában is növelik a falu ezen értékeit. ?rizzük meg és tegyünk érte!

Egy szép rendezett község nemcsak a falu lakóinak, az itt él?knek nyújt esztétikus komfortérzetet, de az ide látogatók, a községen átutazók számára is élményt jelenthet.

Az utcák rendezettsége, a házak körüli árkok, el?terek, kertek látványa „valamilyen” képet fest a benne lakókról. Óvjuk és védjük lakóhelyünk, környezetünk tisztaságát.

Az utcán eldobott szemét, cigarettacsikkek rombolják esztétikus környezetünket tönkre teszik a szép iránti érzetünket, csökkentik komfortérzetünket.

Az enyhe tél elmúltával ismét itt a tavasz, s egyre többet tartózkodunk a szabadban.

Környezetünk és lakóhelyünk tisztántartásának érdekében kerüljük az utcákon, a köztereken való szemetelést, ezzel is példát mutatva gyermekeinknek.

Ezen értékek átadásával, a példamutatással is olyan értékeket teremtünk, amely már kiskorban megalapozza a természet iránti szeretetet, fogékonyságot, védelmet az esztétikum, a szép iránti vágyat.

Kérjük a község lakóit, hogy ezen a területeken is, mint annyi másban fogjunk össze, a igyekezzünk lehet?ségeinkhez mérten sz?kebb, s tágabb környezetünk tisztaságát védeni, ápolni, szépíteni.

Köszönjük!

A szerkeszt?ség


Óvodai Hírek

Az óvoda udvari játékeszközeit nyertes pályázati összegb?l újra b?víteni tudtuk a gyermekek nagy örömére. A színes m?anyag hernyó spontán és tervezett mozgáslehet?séget biztosít a szabadban az óvodai szabadid?s tevékenységek során. El?segíti a gyermekek mozgásszabadságát, kialakul biztonságérzetük, egyensúlyérzetüket és téri tájékozódó képességüket. A mászókán végzett mozgásokkal tovább b?vül a térészlelés. Jó eszköz a szerepjátékok elsajátításra is, mint pl. közlekedési eszköz.

További két gyermekkel b?vült az óvodai gyermekek létszáma. Jelenlegi létszámunk 18 f?. Új óvodásaink: Balogh Anna (Szendehely), Korgyik Ádám (?sagárd)

Ebben a tanévben az óvodából búcsúzó, iskolaérett gyermekeink: - Bogdán Máté, Holicza Zoltán, Kraft Viktória, Pauló András

Köszönetet szeretnék mondani az óvodás gyermekek s a magam nevében Czobori Erzsébet és Korgyik János áldozatkész munkájáért, akik tevékenységükkel folyamatosan segítik az óvoda ünnepi eseményeit s az óvodai eszközök szerelését, javítását, karbantartását, s mindazon szül?knek, akik bármilyen felajánlással támogatják óvodánkat.

Vidovszki Andrásné

óvodavezet?


Szociális földprogram

A szociális földprogram községünkben 1997-t?l m?ködik.

Szeretném a község lakosságát tájékoztatni, hogy ezt a lehet?séget olyan önkormányzatok szánára hirdették meg, akik felismerték azt a lehet?séget, hogy a programban résztvev?családok számára a természetben kapott támogatás – szaporítóanyag, vet?mag, támrendszer, kemikália, stb. – olyan helyzetet teremt, amelyben a családok saját munkájukat is hasznosítva jövedelemhez juthatnak. Így könnyebbé válik megélhetésük, ezáltal szociális helyzetük is javul. A több éven keresztül m?köd? programot, egymásra épül? elképzelések szerint igyekeztünk felállítani, amely keretében önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, gép- és m?vel? eszközöket (motoros kapáló gép, AGT835 traktor, pótkocsi, talajmaró, axiál permetez?, tárcsa, m?trágyaszóró, lukfúró, f?kasza, muncsozó, hótolólap, oldalkitér? talajmaró) tudtunk – kis részben öner? és nagy részben – pályázat segítségével megvalósítani. Az ezzel való tevékenységünk lehet?séget adott még az agrárkörnyezeti gazdálkodás támogatására, amellyel az önkormányzat tulajdonában lév? kül- és belterületek m?velését és a rendben tartását, költségfedezetét is megteremtettük és meg tudjuk teremteni. Meg kívánom jegyezni; ha ezt a programot nem m?ködetnénk, (bár a külterületen a rendben tartás kevesebb) a belterület rendben tartásának kötelezettsége akkor is az önkormányzat feladata. A pályázatokon elnyert eszközök és m?ködési költségek nélkül az önkormányzatnak amúgy is a megszorított és hiányos költségvetésb?l kellene biztosítani, a bel- és külterületek gondozását. Ezeknek a pályázati támogatásoknak a segítségével a területek gondozását el tudjuk végezni. Így nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy a területek gondozatlan ápolatlan maradnak. Ezek alapján, a tényszer?séget bemutatva a szociális földprogram szükségessége talán meggy?zi mindazokat, akik rossz véleménnyel voltak a program iránt.

Agárdi András

polgármester


Felhívás

Testületi döntés alapján az idei évre is pályáztunk a szociális földprogram m?ködtetésére. Visszajelzés alapján nagy valószín?leg támogatják a pályázatunkat.

Ezúton szeretném tájékoztatni a község lakosságát, hogy aki a szociális földprogramban részt kíván venni, az Agárdi András polgármesternél jelezze szándékát, aki ezzel kapcsolatban b?vebb tájékoztatást ad.

Agárdi András

polgármester


Községünk rövid és hosszú távú fejlesztési elképzelései

A község rövid és hosszú távú elképzeléseinek érdekében az önkormányzat megbízásából akcióprogramok és tervek készülnek a Nemzeti Fejlesztési Alap pályázatainak elnyerésére.

Programterv:

Faluközpont felújítás – italbolt, vegyesbolt, ún. szlovákház felújítása, vízelvezet? árkok lefedése, parkolóhelyek kialakítása, térkövezés

Óvoda és tájház rekonstrukció

Aszalóüzem (gyümölcs, gomba) felépítése a faluközpont mögötti önkormányzati területen

Belterületi utak és járdák felújítása, csapadékvíz és belvíz elvezetésének megoldása. Egységes tájékoztató táblarendszer kiépítése

Aszfaltút kiépítése ?sagárd és Kosd között

Egységes busz váróhelyek kiépítése a faluban, buszforduló felújítása

További szálláshelyek kialakítása az önkormányzati épület tetején a kék túrások számára

Szabadid?park, valamint kemping kialakítása a patak mentén, tereprendezés, vizes blokk kialakítása szintén a kék túrások szálláshelyének biztosítása érdekében. Tó és környezetének rendezése

A Sinkár patak medrének tisztítása, nagyobb meder kialakítása a talajvíz és csapadékvíz biztonságosabb elvezetése érdekében, továbbá záportározó kiépítése

Agárversenypálya kiépítése a patak mentén található 4,3 hektáros belterületen a falu hagyományainak felelevenítésére

Szánkópálya kiépítése, túrakerékpár útvonal kijelölése, kiépítése. A magasabb pontokon kilátók kialakítása

Lakóterület b?vítése – telkek kialakítása, közm?vesítés a régi TSZ-major területén

Helyi közlekedés el?mozdítása egy 20 személyes helyi buszjárat indításával, ami a távolsági buszok csatlakozásaként segíti a falu lakóinak tömegközlekedését

Ravatalozó felújítása, kültéri átalakítása, kegyeleti park kialakítása a régi temet? helyén, templom megvilágítása

Ravatalozó (a jelenlegi temet?ben) felújítása, kültéri átalakítása

Az elmúlt napokban kérdez?biztosok jártak településünkön. A község lakóit megszólították, s kérd?íves módszerrel mérték fel a tervekkel kapcsolatos helyi véleményeket. Ezek a pályázathoz szükséges vélemények összegy?jtésre és kidolgozásra kerülnek, hogy ezek a fejlesztési elképzelések mennyire fontosak a község lakói számára. Köszönjük az ebben való együttm?ködést! Reméljük, hogy ezek az elképzelések sikerrel fognak találkozni a pályázatok elbírálásánál.


Felhívás!

„Kis községünk nagy mesteri” címmel a közeljöv?ben kiállítást szeretnénk rendezni, ahol a falu lakóinak saját készítés? munkáit szeretnénk bemutatni. A hobbiszer? és mindennem?, kedvelt alkotásokból (varrás, hímzés, kötés, horgolás, rajzolás, festés, makett, faragás, vessz?fonás, fotó, stb.) készült m?veket folyamatosan várjuk. A beadási határid? augusztus vége, szeptember eleje.

A felhívással kapcsolatos felmerül? kérdésekre, érdekl?désre az óvodavezet?nél lehet b?vebb és szíves tájékoztatást kérni.

Reméljük, hogy ezen lehet?séggel többen szeretnének élni, s így szélesebb körben is be tudjuk mutatni az „ügyes kezek” alkotásait. Az alkotásokat nagy szeretettel és érdekl?déssel várjuk.

Szerkeszt?ség

Figyelem!

Kérjük azon olvasóinkat, akik közérdek? információkat vagy személyes gondolataikat írásos formában szeretnék közölni a helyi újságban, írásaikat névvel ellátva az önkormányzat hivatalába, az óvodába vagy a következ? e-mail címre jutassák el. osagardi.kronika@gmail.com

Köszönjük!


Anyakönyvi hírek

2007-ben hunytak el:

özv. Petyánszki András

id. Kiss András

2007-ben született:

Szelszki János és Bátyi Lívia kisfia Milán

2007. március 8-án községünkben házasságot kötött Bondor Csaba és Piller Kinga. Esküv?jük alkalmából nagyon sok szeretettel gratulálunk!


Megye III. osztály Labdarúgó bajnokság-Rétsági csoport

2005-2006 évi bajnokság tavaszi forduló

Nógrád-?sagárd4:4

Legénd-?sagárd3:2

?sagárd-Hont6:1

?sagárdi Krónikaa helyi önkormányzat közérdek? lapja

Felel?s kiadó:Agárdi András

Lapszerkeszt?k: Kindricz Eszter,

Vidovszki Andrásné

Megjelenik: negyedévent

Példányszám: 130 db

A lap ingyenes!


Húsvéti melléklet

Szabadító Húsvét

Párizsban egy vak ember táblát tett a nyakába és úgy indult el sétálni. Ezen a táblán ez állt: „Tavasz van és én vak vagyok.” A vak ember fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy akik látnak, másként értelmezik a tavaszt, mint azok, akik nem látnak. A látók ugyanis be tudják fogadni ezen a fontos érzékszervükön, a szemükön keresztül az élet megújulását. A vak embert azonban, vaksága megakadályoztaabban, hogy nyomon kísérje azt a növekv?, gazdagodó életet amelyik gyönyörködteti a szemet. A vakság lehetetlenné tette, hogy saját szemével gy?z?djön meg arról, hogy elmúlt a tél és beköszöntött a kikelet. Mennyien szenvedünk lelki vakságban! Mindnyájunk nyakába elkelne egy hasonló tábla! Valami ilyesmi állhatna rajta: „Húsvét van és én lelki vak vagyok.” Igen, a lelki vakság fogságában vagyok, mert bár annyiszor hallottam az örömhírt, a feltámadás jó hírét, mégsem tudom befogadni lelkembe az életnek azt a teljességét, amit az Isten Jézus Krisztusban közénk hozott! Keresztel? János is látta, hogy a lelki vakság milyen szörny? rabság. Amikor az a sok lelki vak lement hozzá a Jordán partjára ezt mondta nekik:

„Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, er?sebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. ? majd Szentlélekkel és t?zzel keresztel titeket.” /Mt 3,11/

Ember nem képes arra, hogy lelki vakságunk tömlöcéb?l kiszabadítson. Senki sem fogja az emberek fiai közül megnyitni vak szemeinket Isten nagyságos dolgaira. Jézus Krisztus, az értünk meghalt és feltámadt szabadító, az Isten Fia azonban képes erre és meg is teszi! Az ? követése nem vallásos cselekedet, nem a bibliai történetek lexikális ismerete, nem pusztán egyháztagság, vagy szimpátia kérdése. Az ? követése: látás. A világosságban járás: megvilágosodás. Amíg nincs feltámadás hitünk, addig lelkileg vakok vagyunk. Amíg nem találkoztunk a feltámadottal csak homályban tapogatózunk. Hitetlenségünk, töprengéseink, az Isten igazságos munkáját firtató örökös ellentmondás vadászatunk labirintusában elveszünk. De megint ránk köszöntött a Húsvét! A SZABADÍTÓ HÚSVÉT! A Feltámadott, az Él? Úr gyógyító kezeit szívünkre-szemünkre helyezi. Felfedi önmagát. Belép dohos szobánkba, a szívünk mélyére és kitárja ablakait, hogy éltet? fény és friss oxigén áradhasson be oda. Feloldja gyötr? magányunkat, elveszi bénító félelmünket, amikor ezt mondja:

„Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. Ezt mondván rájuk lehelt és így folytatta: ”Vegyetek szentlelket!” /Jn 20,21-22/

És látunk, megnyílnak vak szemeink, hogy ?t a fényest, fenségesen nagyszer?t mindörökké lássuk. Akarjuk, vágyjuk, kérjük a szabadító Húsvétot, hogy nyakunkban a régi táblát végre felválthassa egy új: ”Húsvét van és én már látok!”

Sz?kéné Bakay Beatrix evangélikus lelkész

Áldott, békés Feltámadás ünnepet kívánva hívogatunk az ?sagárdi Evangélikus Egyházközség ünnepi alkalmaira:

Nagycsütörtök: 19 óra, Úrvacsorai Istentisztelet az imateremben

Nagypéntek: 10.30, Passiós Istentisztelet az imateremben

Nagyszombat: 19 óra ,Igei elcsendesedés és virrasztás az imateremben

Húsvét vasárnap : 10.30,Úrvacsorai Istentisztelet a templomban

Húsvét hétf?:10.30, Ünnepi Istentisztelet a templomban

Húsvét

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal el?tte, pénteken, feszítették keresztre ?t a római katonák, azzal gyanusították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanitásaival és hogy ? akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odat?ztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz k?vel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: \"Nincs már itt, mert feltámadt!\"

A húsvét a tavasz érkezését az új élet kezdetét jelképezi. Az ókori egyiptomiak és perzsák tojásfestéssel és tojásevéssel ünnepelték meg a tavasz eljövetelét, mert hitvilágukban a tojás a termékenységet és az új életet testesítette meg. Kés?bb a keresztények is sajátjukká tették ezt a szimbólumot ,ám az új élet kezdete számukra a feltámadással volt egyenl?. Néhányak szerint a szokás, hogy húsvétkor tojást ajándékozunk, arra is visszavezethet?, hogy az egyház nagyböjt idején tiltotta a tojásevést, A böjt végén az emberek annyira örültek, hogy végre újra ehetnek bel?le, hogy hagyománnyá tették.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. Gyakori ötlet a tojások színezése, a \"piros\", vagy \"hímes\" tojás, már az ?si Babilonban is csinálták. Kés?bb az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Moravcsik Dóra

Húsvét

Húsvét

Húsvéti locsolóversek

Verset kéne mondani mostan,

Persze rögtön itt, s nyomban.

Lenne benne nyúl, tojás,

Kölnivíz meg egyebek,

Hogy a hallgatók boldogak legyenek.

De ha már ezt felsoroltam,

A szót tovább minek is nyújtsam?

Felteszem inkább a kérdést,

S lezárom ezzel a kérést:

Szabad-e locsolni?


Locsoláskor arról szól a fáma,

Hogy minden leány örüljön máma.

Az örömöt én is csak növelni jöttem.

Mint megannyian el?ttem, s mögöttem.

Az életr?l szólnak e napok,

De életvizet sajna sehol sem kapok.

Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,

Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal.

Ennek tehát illata nincsen,

De tiszta szívvel adom, ez minden.

Versem végér?l nem feledhetem a kérdést,

De ide az bizony nem érdemel helyet.

Így hát külön teszem fel:

Szabad-e locsolni?


Nem tagadom, lusta ember vagyok,

De a virágot kedvelem akár a nagyok.

De virágok közül csak egy fajtát ismerek,

Mely ezt mondja:

Évi egy locsolást igényelek!

Itt van már az id?, nem késlekedhetem,

S ha szabad, máris intézkedem


Végre itt a húsvét reggel,

Minden legény korán felkel.

Vödröt, korsót kútba merít,

Leönti a lányok fejit.

Szabad-e locsolni?
Idézetek
(Szerelem): Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
zelt kpeinkbl
Támogatónk
Ősagárd Község Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapjának megtekintéséhez kattintson IDE

Hrek

Tv műsor
Most megy a TV-ben