2017. November 22. Szerda, 20:56:22
Mai névnapos
Ma 2017. november 22. szerda,
Cecília napja van.
Holnap Kelemen napja lesz.
Navigáció
Szllslehetsg!
DMRV ZRT

DMRV ZRT gyflszolglat

A víz a jövnk tükre!
Online Statisztika
Online vendégek: 3
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 4
Aktiválatlan tagok: 43
Legújabb tag: zoldmarti

Látogatók ma: 2392
Online látogató: 3
Max. Onlinerekord: 17
Max. napi rekord: 4388
Látogatók tegnap: 2556
Látogatók a hónapban: 72699
Összes látogatók: 98184

Utolsó 24 órában: 
























Magyarország időjárása
Hőtérkép

Hőtérkép

Felhőtérkép

Felhőkép

Széltérkép

Széltérkép

UV térkép

UV térkép

Előrejelzés

Időjárás előrejelzésidokep.hu

?sagrdi Krnika 2. vfolyam 2.szm

?sagárdi

Krónika

A községi Önkormányzat közérdek? lapja II. Évfolyam 2.szám 2007. szeptember


PET?FI SÁNDOR

ITT VAN AZ ?SZ, ITT VAN ÚJRA

Itt van az ?sz, itt van újra,

S szép, mint mindig, énnekem.

Tudja isten, hogy mi okból

Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtet?re,

Innen nézek szerteszét,

S hallgatom a fák lehulló

Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre

A szelíd nap sugara,

Mint elalvó gyermekére

Néz a szeret? anya

És valóban ?sszel a föld

Csak elalszik, nem hal meg;

Szeméb?l is látszik, hogy csak

Álmos ?, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,

Csendesen levetkezett;

Majd felöltözik, ha virrad

Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,

Csak aludjál reggelig,

S álmodj olyakat, amikben

Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan

Lantomat megpendítem,

Altató dalod gyanánt zeng

Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te ülj le mellém,

Ülj itt addig szótlanul,

Míg dalom, mint tó fölött a

Suttogó szél, elvonul.

Ha megcsókolsz, ajkaimra

Ajkadat szép lassan tedd,

Föl ne keltsük álmából a

Szenderg? természetet.


Áprilisi bolondságok

A húsvéti ünnepek után, április 14-én „Áprilisi bolondságok” címmel vidám, m?soros délutánra hívtuk községünk lakóit a faluházba.

Az óvodások tarka bohócruhákba öltözve (a jelmezek Czobori Erzsébet keze munkáját dicsérték) mókás verseket, dalokat, „mutatványokat” adtak el?. A 18 gyermek felkészülése az „ünnepre”, el?adásra nagy sikert aratott. A délután további részében a helyi népdalkórus tagjai örvendeztették meg dalaikkal a közönséget. Az amat?r színjátszócsoport vidám jelenetekkel és egy komikus népmese színrevitelével szórakoztatta a tisztelt megjelenteket.

Bemutatásra került jelenetek:

ØHölgyválasz

Kraft Mónika

Agárdi Gábor

Agárdi András

ØCsaládi dráma

Koczur Tibor

Varga Krisztina

Korgyik Andrea

Bender Jutka

ØAz eszményi n?

Korgyik Andrea

Misják Dávid

Koczur Tibor

Korgyik János

A menyecske meg a pap c. komikus népmesét nagy derüléssel fogadta a néz?közönség.

Szerepl?k:

ØMari néni: Petyánszki Ferenc

ØTerka, a feleség: Kindricz Eszter

ØMihály, a férj: Koczur Tibor

Øpap: Korgyik János

Øszomszéd: Misják Dávid

A jelenetek között a színjátszócsoport n?i és férfi tánckara gazdagította az el?adást. A „lányok2 csoportja az „Ének az es?ben” c. musical népszer? dallamára mutatta be tánckoreogfáfiáját. A „fiúk” csoportja az orosz néptáncból a „Kalinkából” adott ízelít?t. Az estet bál zárta.


Falu-Majális

Községünkben hagyománnyá vált a Majális megünneplése. Ez alkalommal a meghívott vendégeké, m?vészeké volt a f?szerep. Színvonalas és tartalmukban nagyon gazdag, különböz? produkciók várták az ünnepelni vágyó közönséget. A gondozott focipálya és környéke kellemes esztétikus környezetet biztosított a rendezvény sikerességéhez, az egész nap folyamán. Horváth Dávid trombitaszólója nyitotta meg a Majálist, amit Krcsik Katalin és Marx Tamás latin-amerikai táncprodukciója követte. Az országos versenyeken is kit?n?en szerepl? táncospár jó hangulatot teremtett. A délután következ? eseményei a sport bemutatók voltak. Bondor Csaba közrem?ködésével a Váci FIT-FUT Alapítvány judo csapat tagjai is ellátogattak községünkbe ezen a napon. Izgalmas és érdekfeszít? sport bemutatónak lehettünk tanúi. Sikeres ízelít?t kaptunk ezen önvédelmi sportág területér?l. Egy másik sportág, az akrobatikus torna berkeibe is betekintést nyerhettek az ?sagárdi Majálisra látogatók. Czobori Erzsébet szervezésének köszönhet?en a Váci PUENTE Sport Club is fellépett a rendezvényen. A club tanítványai színvonalas tornabemutatót tartottak a focipályán. A szaltótól a cigánykerékig sok akrobatikus tornaelem került bemutatásra a gyerekek tornagyakorlatai során. Büszkélkedve kísérhettük végig Czobori Dorina, Czobori Effi és Tóth Eszter gyakorlatát.

A produkciók között Agárdi András polgármester úr az ebben az évben született gyermekek szüleinek gratulált és köszöntötte az ifjú ?sagárdi lakosokat.

A délután fénypontja a várva várt operett est volt. Másodszor tisztelte meg ajándékm?sorával Várkonyi Szilvia, a Miskolci Operett Színház kit?n?, hírneves m?vészn?je. Az Interoperett tagja községünk lakosságát. Partnere, Egri József vendégm?vészként közrem?ködött az el?adáson. Az ismer?s operett dallamok hallatán az id?sebb korosztály is nosztalgiával gondolhatott fiatal éveire. Az emlékek felidézésével sikerült a m?vészeknek a község sorait dalra bírni. A kit?n? operett páros nagy sikert aratott, amit a viharos vastaps is fémjelzett, s többszöri ráadásra ösztökélte a m?vészeket.

A sport és kultúra után az aktív sporté volt a f?szerep. Községünk n?i és férfi focicsapata barátságos mérk?zésen mérhette össze erejét.

A rendezvény zenei kíséretét és a kihangosítást Zöld Zoltán a rendezvény hangtechnikusa biztosította, amit ezúton is köszönünk.

A produkciók sorát Horváth Dávid trombita szólója zárta.

A nap folyamán a büfé szolgáltatta a szíves vendéglátást, ahol házi készítés?, különböz? ízesítés? húzott rétes, frissen sütött palacsinta, f?tt virsli és sörsátor várta a vendégeket, a közönséget.

A Majális tombola szóviv?je a hagyományokhoz híven Koczur Tibor volt, aki a nyeremények mellé minden nyertes számára kedves használati utasításokat adott.

A Majális sikerességét szponzorok is támogatták, akiknek anyagi segítségét ezúttal is szívb?l köszönjük.

ØKoczur Tibor

ØKoczur Tiborné

ØKraft Zsolt

ØLieszkovszki Tamás

ØSzalai Péterné

ØMarton pékség

ØBerceli pékség

ØFridrik János

ØAgárdi András

A Majális f?védnökségét és rendezvényszervezését a helyi önkormányzat és a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat biztosította.


Nógrád Megyei Önkéntes T?zoltóverseny?sagárdon

Május 12-én ismét fontos és érdemteli napra virradt ?sagárd lakossága. A Nógrád Megyei Önkéntes T?zoltó Parancsnokság községünket választotta ki a megyei t?zoltó verseny helyszínéül. A kora reggeli borongós, es?s id?ben sürgés-forgástól volt hangos a focipálya és környéke. A képvisel?testület tagjai és sok önkéntes segít? a több napja elkezd?dött el?készület utolsó munkálatait végezte. A f?utca hamarosan az ide érkez? csapatok tagjaitól, járm?veit?l és a szirénázó t?zoltókocsiktól lett hangos. 9 órára minden készen állt az ünnepélyes megnyitóra és a versenyre. A községünkbe érkez? csapatok hangos zeneszóra vonultak végig a falu f?utcáján és foglalták el helyüket a verseny helyszínén, a focipályán.

Az ünnepélyes megnyitót a megyei t?zoltó parancsnok Úr nyitotta meg és itt kívánt a 37 önkéntes és létesítményi t?zoltócsapatnak jó és eredményes versengést.

Az óvodások, iskolások erre a napra (az el?zetesen meghirdetett rajzpályázat alkalmával) szép és választékos rajzokkal készültek, amik a feldíszített emelvényen, színpadon voltak kiállítva. A sikeres „m?vek” gyermek alkotóit név szerint szólították és jutalmazták.

A T?zoltó Parancsnokság külön kiemelte és díjjal jutalmazta Agárdi András polgármester urat és Laczkovszki Zoltán, községünk önkéntes t?zoltóparancsnokát.

A helyi színjátszócsoport a T?zvész c. komikus jelenetet adta el?. Az ünnepélyes megnyitó végeztével a csapatok a töml?iket, t?zoltócsapokat, eszközöket készítették el?, s megkezd?dött a várva várt verseny. Nagy számban voltak a szurkoló és bámészkodó, kíváncsi emberek. A focipálya és környéke zsúfolásig megtelt.

A versenyen csapatunk jól szerepelt az el?kel? 5-ik helyet foglalta el. A verseny végén a csapatok ?sagárdi szíves vendéglátásban részesültek, s megérdemelten pihenhették ki fáradalmaikat, izgalmaikat a zöld gyepen.

Községünk összefogása, a segít?kész és önfeláldozó csoportmunka ismét jó közérdeket, szellemiséget és kellemes versenyhangulatot teremtett, amit a hétágra kisütött ver?fényes napsütés is segített. Reméljük, hogy a versenyz?k és a községünkbe látogató hozzátartozók, szurkolók és vendégek jó emlékkel, pozitív benyomással és kellemes közérzettel térhettek haza.

Az Önkéntes T?zoltó Egyesület tagjainak továbbra is jó szereplést és minél kevesebb munkát kívánunk.


Gyereknap

Május 27-én a faluházban tartottuk gyereknapi programunkat. Meghívott vendégeink Süni és Borzas volt, akik vidám, hangulatot teremtettek gyermekeink nagy örömére.

Móka, kacagás és sok-sok játék jellemezte a délutánt.

A fellép? m?vészek díjának felét 10.000 Ft-ot Dányi István vállalkozó bocsátotta rendelkezésünkre, amit a gyermekek nevében ezúton is köszönünk.


Rétsági nemzetiségi találkozó

2007. június 2-án már ötödik alkalommal rendezte meg nemzetiségi találkozóját a Rétsági Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, amelyre kis kórosunk is meghívást kapott. Mi örömmel vettük a meghívást és néhány dallal színesítettük az ünnepet. Kedves gesztus volt, hogy minden csoportnak külön helyiséget biztosítottak a szervez?k, ahol átöltözhettünk és próbálhattunk.

Népes forgataggal a felvonulás jelezte a találkozó kezdetét. A város f?utcáján énekelve zenélve vonultak a szebbnél szebb népviseletbe öltözött fellép?k.

A felvonulás után a himnusz és a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének köszönt? szavai következtek. Majd a színpadon egymást váltották a jobbnál jobb m?sorszámok. Részletezés helyett álljon itt csupán felsorolásszer?en a fellép?k névsora: Szvorák Katalin népdalénekes, Dunaj Néptáncegyüttes Révkomárom, Szluka Együttes Szárliget, Keresztúr Tánccsoport, Rákoskeresztúri Szlovák Asszonykórus, Bánki Néptánccsoport, Bánki és fels?petényi iskolások, Rétsági Vegyeskar, Lajtorja Néptánc Óvoda rétsági tagozata, Lajtorja Néptánc Iskola rétsági tagozata. A délután folyamán elkezdtek gyülekezni a felh?k Rétság fölött, aminek aztán egy zápor volt a következménye, de az es? nem ronthatta el az ünneplést, és a M?vel?dési Házban folytatódott az együttlét. A szervez?k minden fellép?t ebédre hívtak a közeli Anna étterembe, evvel is megköszönve a részvételt. Egy kellemes délutánt töltöttünk el Rétságon, és köszönjük a rétságiak vendégszeretét.

Kindricz Tünde


„Dobré ráno! Tu je káva!\"

Június második hétvégéjén falunk kis csapata (beleértve jómagamat is) testvértelepülésünkön járt Szlovákiában. Meghívást kaptunk a helyi falunapra.

Péntek este indultunk itthonról, Sahin, Zólyomon és Besztercebányán keresztül vitt az út Jasenie-be. Tíz órakor értünk oda, házigazdánk várt bennünket. Kis harapni- és innivaló mellett elbeszélgetve éjfél után tértünk nyugovóra. Közben falugondnokunk kávét kért magának 6 órára, mivel ? korán kel?. Reggel negyed hétkor vendéglátónk harsány hangján megszólalt a címben idézett két mondat, és megérkezett az öt adag kávé. A poén az volt, hogy a csapat másik négy tagja nem szeretett volna ilyen korán kelni, és csak egy adag kávét kértünk. Hallgatta is Andris egész nap a szemrehányásokat a korán kelés miatt. Ha már ilyen korai ébresztésben volt részünk komótosan összekészül?dtünk, megreggeliztünk és elindultunk a túrára.

A falunap programja túrázás volt a közeli kb.1700 m magas hegycsúcsra. Az út els? részét (kb. 8 km-t) autóbuszon tettünk meg, utána indult a gyaloglás. Nagyon szép helyeken haladtunk keresztül a helyi önkormányzat tulajdonában lev? turistaszállásig, ahol finom gulyás várt bennünket. Innen még egy kis út vezetett az úti célunkhoz, ahol a növényzet már csak az alacsony feny?fák, és ahonnan gyönyör? kilátás nyílt a Fátrára, a Magas-Tátrára, és a távolban a lengyelországi hegyvonulatok is láthatóak voltak. Egy kis fényképezkedés után visszasétáltunk a turistaházhoz, - mivel közben az es? is eleredt – ott egy hosszabb id?t eltöltöttünk pihenéssel, beszélgetéssel.

Kés? délután indultunk vissza a faluba, az út nagyobbik részét gyalog megtéve, a kisebbik felét pedig egy AVIA teherautó platóján. Na, így sem utaztam még! Érdekes volt kipróbálni. Visszaérve szálláshelyünkre kicsit – gyakorolva a szlovák nyelvet – elbeszélgettem vendéglátónkkal és Anka nénivel, ebb?l a szempontból is hasznos volt ez a kirándulás. Közben a kerti grillsüt?n készült a vacsoránk, a finom sült csirke. A vacsoránál megtisztelt bennünket Elena, a polgármesterasszony is. A kedélyes vacsora után sétáltunk még egyet a faluban.

Vasárnap reggel egy kis izomlázzal, de élményekkel teli és jókedvvel ébredtünk. Reggeli után elindultunk hazafelé. Útközben még megálltunk Slovenská Lup?a nev? településen, ahol megtekintettük az evangélikus templomot. Majd elautóztunk a településen lev? kastélyhoz is (amit már többször láttunk a f?útról, utazva Jasenie felé) ahol magyar királyok is megfordultak, de ami jelenleg tatarozás alatt áll. Elhatároztuk, hogy legközelebb – ha már látogatható – megtekintjük belülr?l is.

Hazafelé beszélgetve mindannyiunk véleménye az volt, hogy megérte a fáradtság, nagyon szép helyeken jártunk. Így telt el a mi szlovákiai kirándulásunk!

Kindricz Tünde


Barátságos mérk?zés Jaseniével

A július 14-én Jasenie szlovák testvértelepülés meghívására Jaseniébe látogatott az ?sagárdi Labdarúgó Csapat, ahol barátságos mérk?zésen mérhette össze erejét a két focicsapat. A végeredmény Jasenie-?sagárd: 2:3. A meccs végén a Jaseniei labdarúgó csapat szíves vendéglátásban részesítette községünk labdarúgóit. A fehér asztal mellett közelebbi ismeretségek köt?dtek, s a beszélgetések közben jobban megismerhették egymást a csapatok tagjai, s drukkerei.

Nemzetiségi találkozó Bánk

Az idén júliusban is részt vettünk a Bánkon megrendezett nemzetiségi találkozón. Az idei találkozó témája a vásár volt. Lelkesen készültünk a találkozóra, dalokat gy?jtöttünk, ami kapcsolódik a vásárhoz. Az összejövetel a felvonulással kezd?dött, amin a csoportok az evangélikus templomtól a színpadig szépen felsorakoztak, ezután a himnuszok és a köszönt? következett. Majd a különböz? kórusok és hagyomány?rz? egyesületek mutatkoztak be. A vásári hangulatot a szervez?k, úgy próbálták megteremteni, hogy két fellép? csoport között mindig volt egy kis humoros beszélgetés, tréfa a vásárral kapcsolatban illetve minden szerepl? hozott magával valami vásárfiát. Mi abroszt, ruhanem?t és fokhagymát vittünk. Nagyon kellemes vásári kavalkád alakult így ki. Már napokkal a találkozó el?tt készültünk arra, hogy az ebéd sztrapacska lesz, de be kellett érnünk egy kis sült oldalassal, ami végül is finom volt. A nemzetiségi találkozó folytatása a nemzetközi folklórfesztivál volt, amin különböz? nemzetiség? tánccsoportok / japánok, olaszok, szlovákok/ léptek fel. A fellépésünk után mi is még ott maradtunk megnézni, csodálni a szebbnél szebb produkciókat, majd fáradtan, de élményekkel gazdagodva elindultunk haza.

Kindricz Tünde


Augusztus 20.

Ez a ver?fényes, fülledt hétf? délután két alkalomból adott okot községünk életében megemlékezésre és az ünneplésre.

Idén is emlékezhettünk az államalapításra, az országunk alkotmányára és az évr?l-évre megújuló új kenyér ünnepére. Hálával gondolhattunk arra, hogy a Teremt? jóvoltából az év minden napján az életet adó kenyeret teheti minden család az asztalára.

Még egy fontos eseménynek örvendhettünk ezen a napon. Községünk egy újabb épülettel gazdagodott. Felavathattuk ?sagárd új szerzeményét az újonnan épült sportöltöz?t.

Az ünnepségen részt vett Balla Mihály országgy?lési képvisel?, Boróka László körjegyz?, Sz?kéné Bakay Beatrix helyi lelkészn? és a szlovák testvértelepülés Jasenie polgármester asszonya Elena Korgyiková. Ez alkalomból községünkbe látogatott Jasenie és Fels?petény labdarúgó csapata is, akik szintén részt vettek az átadási ünnepségen.

Az augusztus 20-i megemlékezést Agárdi András polgármester úr nyitotta meg s köszöntötte a falu lakóit s a megjelent vendégeket, s Balla Mihály országgy?lési képvisel?t kérte fel az ünnepi beszéd megtartására. Ezután a Hagyomány?rz? kórus énekesei léptek fel, akik aratási dalokkal köszöntötték az új kenyér ünnepét.

A község óvodásai, kisiskolásai ?sagárdi népviseletben népi játékokkal és táncokkal kedveskedtek a község sorai el?tt.

Az amat?r színjátszócsoport tagjai Szent István király munkásságára, államalapítására irodalmi összeállítással emlékeztek.

A megemlékezés méltóságát ezután egy könnyedebb hangvétel? ünnepség követte. Sor került az új sportöltöz? felavatására. Agárdi András polgármester úr beszédében méltatta az öltöz? építése során végzett segít? kezek szorgos munkáját. A kiemelked?en többórás, önzetlen munkavégz?ket pedig emléklappal köszöntötte. Kitért arra, hogy a pályázaton elnyert pénzösszeg sem lett volna elegend? ahhoz, hogy az öltöz? felépüljön. A gazdasági megszorítások egyre lehetetlenebbé teszik az ilyen kistelepülések létjogosultságát, fennmaradását. Nagyon-nagy öröm, hogy ennek ellenére a község számára megvalósulhatott ez a beruházás. ?sagárd lakossága körében van még olyan közösség, amelynek példamutató és fenntartó ereje van, amely a jöv?beni életbenmaradáshoz szükséges pozitív gondolkodásmódot, hozzáállást segíti.

A beszédet követ?en Czobori Dorina és Effi látványos akrobatikus tornabemutatója szórakoztatta a megjelent vendégeket és a közönséget.

A óvodások, kisiskolások vidám összeállítással köszöntötték az ?sagárdi Labdarúgó Klub focistáit. Az iskolások táncbemutatóját örömmel fogadta a közönség. A Hagyomány?rz? kórus tréfás dalokkal biztatta a helyi sportolókat az eredményes gólrúgásra.

Az avatási ünnepség végén Agárdi András érmek átadásával köszönte meg a 2006-2007 évi tavaszi bajnokságban III-ik helyezést elér? labdarúgó csapat tagjainak a sikeres részvételt a megye III. osztályban. Ezt követ?en a csapatkapitány, Petyánszki Ferenc jelképesen átvette a sportöltöz? kulcsát, s ezzel egyidej?leg már az új öltöz?ben öltözhettek át a csapatok a barátságos mérk?zésre.

A délután a labdarúgó mérk?zésekkel folytatódott, amelynek sajnos a hirtelen elered? zivatar vetett véget.

Az ünnepség záróeseménye a szlovák jaseniei csapat megvendégelése volt, ahol jó érzésüknek és köszönetüknek adtak hangot a vendégek.


Hronec

Szeptember els? hétvégéjén a Nógrád-hevesi régió Szlovák Kisebbségi Önkormányzatainak tanácskozása került megrendezésre, amelyen az ?sagárdi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat is részt vett. Az els? nap az utazással telt el, este pedig tábort?z mellett hangolódtunk a másnapi megbeszélésre. A szombat a munka jegyében telt. Délel?tt vendégeink voltak Daniela Parajková és Milan Murgaš, akikt?l sok hasznos információt hallottunk. A délután témája pedig a következ? volt: Az iskolai szlovák oktatás jelene, jöv?je, feladatai, problémái.

Vasárnap reggeli után pedig indultunk haza.

Kindricz Tünde


Sztrapacska fesztivál

Már negyedik alkalommal rendezték meg szeptember 8-án a sztrapacska fesztivált. Községünket asszonyaink is képviselték. Gyuricza Pálné, Petyánszki Andrásné, Sohan Jánosné, Vachó Sámuelné és Petyánszki András, falugondnok.


Kistérségi t?zoltóverseny Diósjen?n

Idén ?sszel a rétsági kistérség önkéntes t?zoltó egyesületei és a létesítményi t?zoltó csapatok versenyét Diósjen?n rendezték meg.

Településünk számára nagy jelent?ség? volt ez az alkalom, hiszen itt mutatkozott be els?ként a község n?i t?zoltó csapata. A hölgyek a versenyt megel?z? napokban lelkesen gyakoroltak, melyhez a fiúk nagy segítséget adtak.

A verseny már- már baráti légkörben zajlott, a környez? települések csapatai régi ismer?sként köszöntötték egymást.

A rendezvény Tóth János, helyi polgármester úr üdvözl?- bátorító beszédével kezd?dött, majd Mez?fi Zoltán, Rétság polgármestere ötvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte Fábián János t?zoltó alezredes urat, s ez alkalomból „Aranygy?r?” miniszteri emléktárgyat adott át az ünnepeltnek.

A helyi tánccsoport tagjai alkalomhoz ill? verssel, s vidám sváb táncösszeállítással köszöntötték a megjelenteket, amit?l a Nap is el?bújt.

A verseny jó hangulatban telt, hiszen ezen a napon nem a versengés, hanem a részvétel a legfontosabb a csapatok számára. Az „ellenfelek” egyként szurkoltak egymásnak, örültek egymás sikerének.

Községünk hölgycsapata a második, férfi csapata az el?kel? negyedik helyen végzett.

Gratulálunk a csapatoknak!

„Angyalka”


Nógrádi napok

Szeptember 15-16-án Nógrádi Napokat tartottak Pásztón. Nógrád megye összes városa és települése adott hírt magáról. ?sagárdot Petyánszki Andrásné, Marika által készített népviseletbe öltöztetett babák képviselték, ami a helyi múzeum népviseleti babatermében látható.


Falumissziós napok ?sagárdon

„Szent ez a hely és szentek az itt szolgált lelkészek, esperes úr!” – szólított meg egy „idegen” a kétnapos ?sagárdi falumisszió egyik sátra mellett augusztus 19-én este. „Lehet, hogy igaza van, mert ?sagárd Nógrád megye legmagasabb pontján fekszik, és így közelebb van az Úristenhez…” – válaszoltam viccesen a faluba költöz? mérnöknek, noha valójában nem tud meghatódottság nélkül szólni ?sagárdról az, aki ismeri ennek a gyülekezetnek a történelmét.

Virágzó magyar ajkú református gyülekezet élt itt a 16. század második feléig. A törökdúlás idején azonban a lakosság annyit szenvedett, hogy a falu végül elnéptelenedett. De a „romok” helyén újjáéledt, és evangélikussá vált a település: a még ott él? néhány magyar család mellé felvidéki lutheránus családokat telepítettek be. Igaz, nem sokáig tarthatott az „építkezés”, mert 1718-ban Althan váci püspök megfosztotta templomától, lelkészét?l és tanítójától a gyülekezetet. A csaknem hét évtizedig pásztor nélkül maradt nyáj mégis megtartotta hitét, és 1786-ban – Bilszky János lelkész szolgálati idejében – felépítette mai templomát.

A falumisszió idei rendezvényének a községi park adott helyet. Noha „helyi alkalomra” szólt a meghívás, a környék településeir?l, s?t még Balassagyarmatról, Vácról, Érsekvadkertr?l is szép számban érkeztek a hívek a nemzeti ünnepünket megel?z? két napra.

A rendezvényt Sz?kéné Bakay Beatrix helyi lelkész nyitotta meg. Jól érzi a lelkészn?, hogy a keresztény misszió ezen formájáé a jöv?. (Alátámasztja ezt e sorok írójának tapasztalata is, aki 1993-ban szervezte az els? Nógrád megyei szabadtéri evangélizációt, és hét éven át sok ezer embert „mozgatott meg” a megye területén.) Regionális missziók nélkül csak „kirakatok” lesznek az egy-kétezer fõs országos találkozók.

Szombaton Füke Szabolcs galgagutai lelkész tartott áhítatot Mt 11,20–23 alapján. Az igei alkalmat az ifjúsági énekek szerz?jeként is elhíresült Lázár Attila zenei szolgálata vezette be és a Só zenekar koncertje zárta. Kés? estébe nyúló szalonnasütés, zenélés, hitéleti beszélgetések rekesztették be az els? napot.

Vasárnap az úrvacsorai istentiszteletet Sz?kéné Bakay Beatrix a kijelölt textus, 1Kor 15,1–10 alapján tartotta. Agárdi András evangélikus polgármesterrel egyeztetve az új kenyér megáldása is az istentisztelet keretében történt. A lelkészn? egyebek mellett hangsúlyozta: életünket eszmél?désünk kezdetét?l az elmúlás fájdalma árnyékolja be, de a Feltámadott b?nbocsátó kegyelme az örök élet reménységével ajándékozott meg bennünket.

A gyülekezet történetét tekintve megszámlálhatatlanul sokszor dicsérték a résztvev?k az ?sagárdi vendéglátás páratlanságát. Az ebédr?l most is a „bográcsoló” ?sagárdi asszonyok gondoskodtak. Egyébként a rendezvény egész ideje alatt bábozás, kézm?ves- és játékos foglalkozások kötötték le a gyermekeket Dinnyés Magdolna vezetésével.

A Jesus Buff nev? együttes révén az új generáció zenéje is megszólalt délután. Ami a koncert hangerejét illeti, a zenekar nyilvánvalóan a „halláskárosodott” id?seknek is szolgálni szeretett volna…

A misszió mottójának egyik klasszikus textusáról – Ez 34,20–31 alapján – a korábban itt szolgált Kalácska Béla nyugalmazott lelkész-esperes beszélt. Bevezetésként köszöntötte volt gyülekezeteinek (?sagárd, Fels?petény, Balassagyarmat) megjelent tagjait, majd – utalva egyik neves el?djének, id. Harmati Bélának az igehirdetési módszerére – öt pontban foglalta össze mondandóját. A többi között kitért arra a mintegy fél évszázadra, amelyet megtérése óta a Krisztustól kapott pásztori szolgálatban élt meg. (A falumisszión részt vett lelkészek között volt, aki hitre jutásának ötvenedik, másvalaki ?sagárdi szolgálata kezdetének harmincötödik évfordulójára emlékezett, megint más pedig a negyvenedik születésnapját ünnepelte…)

Gy?ri János Sámuel pesterzsébeti lelkész az ?sök (vagyis az ?sagárdi ökumenikus könny?zenei) fesztivál húszéves jubileumára emlékezett, majd nosztalgiakoncertet adott többek között testvérének, Pálnak, gyermekeinek, Eszternek és Benjaminnak, valamint Tóth András tiszteletbeli felügyel?nek a bevonásával. Az elmúlt két évtizedet a lelkész sziporkázó szellemességgel az énekek születésének felidézésével és el?adásával elevenítette föl – mindvégig a számára kijelölt igei keretben (Ézs 61,4–9) maradva – a gyülekezet tetszésnyilvánítása közepette. Gy?ri János Sámuel olyan lelkész, aki sosem akart egyházi hierarchiánk csúcsára kerülni, de sokirányú missziói szolgálata révén egyházunk határait is túlszárnyaló, szép eredményeket ért el.

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 1986-ban a Kallódó Ifjúságot Ment? Misszió keretében könny?zenei pályázatot hirdetett; ezen a Hermons együttes Megjártam a széles utat cím? énekével díjat nyert. A pályázaton részt vev? zenekarokat 1987 augusztusában meghívták két napra ?sagárdra. Vasárnap szabadtéri modern liturgiás istentiszteletet tartottak, majd éjszakába nyúló muzsikálással zárult az alkalom. Ett?l kezdve évente egyre több együttes érkezett a településre. (Az ?sök fesztivál több mint másfél évtizede Jubál néven él tovább; az ökumenikus keresztény könny?zenei fesztivált immár évr?l évre a gödöll?i m?vel?dési központban rendezik meg.)

Énekek, bizonyságtételek és testvéri beszélgetések vasárnap is kés? estig tartották együtt – felekezetre való tekintet nélkül – az ?sagárdi falumissziós napok résztvev?it.

K. B.


Angyalarcú emberek

Istvánról, az egyház els? vértanújáról olvashatjuk az Újszövetségben, hogy amikor életével kellett fizetnie hitéért, arca olyan volt mint egy angyalé. (Ap. csel. 7,15) Csodálatos ez a megállapítás! Egy haldokló férfi arca átszellemülten ragyog, amikor Krisztusához készül! Arról gyakran hallani, hogy egy gyermek arcát angyalarchoz hasonlítják. És ahogy a gyermek szépségére és kedvességére gondolunk, nem is csodálkozunk ezen a megállapításon. De egy meggyötört férfiarc mégis, hogy lehet angyalarc? Milyen egy angyalarcú férfi, vagy n?, olyan, amin átragyog Isten lénye, szépsége, dics?sége! Jézus Urunkról azt olvassuk megdics?ülésének történetében, hogy „arca ragyogott”, (Mt. 17,2) mert Jézust egészen átragyogta Isten dics?sége, és a mi arcunk milyen? Mi sugárzik róla? Legtöbbször nem is sugárzunk, csak az irigység, rosszindulat, szomorúság, kedvetlenség kísértetfénye veszi körül lényünket. Fénytelenek, szürkék vagyunk és bár viseljük az evangélikus, azaz örömhírviv? nevet – az örök élet ünnepi ragyogása nem látszik meg rajtunk. Ábrázatunk nem vonz, hanem taszít! Jellemz? ránk, hogy már nem is szeretjük a ragyogó arcú embereket. Nem értjük, irigyeljük elvehetetlen isteni örömüket, békességüket. Pedig mi is lérhetnénk Istent?l, hogy ragyogjon át lénye rajtunk. „Akinek bels? ragyogása van, az nem lehet boldogtalan.” (Garay Gábor) De mi is ez a boldogság? A Krisztus ismert fénye. Az angyalarcú Istvánnak bels? látása volt. Látta az Isten dics?ségét és a feltámadott Jézust. A mennyei világ látásának fénye ült ki az arcára! Van ilyen mennyei látásunk? Vagy csupán meghallgatjuk és hamar elfeledjük az igehirdetést, bizonyságtételt? Engedjük-e, hogy Isten átragyogjon rajtunk és általunk magához hívogasson másokat? István vértanú angyalarca szelíd arc volt. Isten emberei sohasem agresszívek, fennhéjázók, másokat leuralók. Szelídek. Ez abban nyilvánul meg leginkább, hogy képesek a megbocsátásra. (Ap. csel. 7,60) most talán azt kérdezi a kedves olvasó, hogy „nevelhetem-e szelíddé a gyermekemet, amikor az ember egyre agresszívabb lesz és az er?s eltapossa a gyengét?!” Erre érdemes visszakérdezni: neveljük ?ket inkább agresszívvé, hogy boldoguljon, de akkor a legnemesebb vonások eltorzulnak benne? „Ha Jézus szavát komolyan vesszük, akkor a dilemma nem dilemma többé. „Boldogok a szelídek, mert ?k öröklik a Földet.”(Mt. 5,5) Aki szelíd az az er?s, mert Isten ereje dolgozik, él benne! Egy angyalarcú ember bölcs is. A fény ragyogása és a szelídség nem jelent butaságot, naivitást. Istvánról azt olvassuk, hogy Isten Lelkének bölcsességéb?l szólt. (Ap. csel. 7,10) Bels? bizonyossága volt, tudta, hogy honnan jött és hová megy. Félte, imádta az Istent és elvette az Örök élet ajándékát. Bölcs volt, bels? ereje volt, szelídség sugárzott róla! Angyalarcú volt. Nézzünk bele a tükörbe: milyen az arcunk? Démoni torz vagy angyali szelíd? A világ angyalarcú emberekre vár! Lehet angyalarcunk! Oda kell tartanunk az arcunk, ISTEN ARCÁNAK RAGYOGÁSÁBA!

Sz?kéné Bakay Beatrix

evangélikus lelkész


Miért engedi meg Isten a szenvedést?

Gyakran megkérdezik az emberek: Ha Isten van, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket?

Anne Grahammel készítettek riportot, amelyben a riportern? err?l kérdezte.

„Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból és az életünkb?l. És ?, amilyen gentleman, hátrahúzódott. Miképpen várhatjuk el Istent?l, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén?

Valaki azt mondta, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben. Aztán valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben. Aztán dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk az önbecsülésüket. És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, hogy mir?l beszél, és azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek, és mi azt mondtuk, rendben……

Aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv-m?sorokat és mozifilmeket, amelyek az er?szakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi er?szakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböz? sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy csak hadd menjenek.

Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között? Talán ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem elég sok köze van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja.

Furcsa, milyen egyszer? az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a pokolba? Furcsa, mennyire elhisszük, amit az Újságok írnak, de megkérd?jelezzük, amit a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki: „Hiszek Istenben”, miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz Istenben! Furcsa, milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítélésre. Furcsa, milyen gyorsan továbbadjuk a viccek ezreit és azok bozótt?zként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ugyanezt, az emberek kétszer is meggondolják, miel?tt továbbadják. Furcsa, hogy erkölcstelen, obszcén és vulgáris dolgok szabadon áramlanak az interneten, miközben az Istenr?l való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban, munkahelyeken és akár az otthonokban is. Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a hétköznapokon. Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten fel?lem...

Gondolkozol?”

(Beküldte: Draskóczyné Dinnyés Orsolya)


Helyreigazítás

Újságunk II. évfolyamának els? számában a 3-ik oldalon a Községünk egyik nevezetessége a FALUMÚZEUM c. cikkben Gyuricza Pálné neve tévesen jelent meg.

Ezúton is elnézést kérünk Erzsikét?l. (Az elírást a szerkeszt?ség magára vállalja.)

Helyesen így hangzik Köszönet Gyuricza Pálnénak, Erzsikének, aki mindig szívesen invitálja és fogadja a vendégeket s nagy szeretettel végzi a tárlatvezetést az idelátogatók számára.


Köszönet

Községünk ravatalozójában a megkopott és az évek során elhasználódott gyász drapéria lecserélésére került sor. Az ehhez szükséges textília költségét a falu lakói adományként adták össze. az új drapéria szabását és varrását önkéntes segít?k, községünk asszonyai vállalták és varrták meg. Köszönjük az adományozók anyagi segítségét.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a szakszer? és gondos kézimunkájukért.

Készít?k:

Gyuricza Pálné

Petyánszki Andrásné

Pijár Andrásné

Szabó Andrásné

Tóth Andrásné


Faluházi vendégturizmus

A Faluház emeletén megépült korszer? szálláshely lehet?sége egyre több turistát, szálláskér?t vonz ?sagárdra. Az egyre nagyobb számban érkez? kirándulók f?leg a Kék Túra útvonalán veszik igénybe a szálláshelyeket. Távozásukkor megelégedésüknek és pozitív véleményüknek adnak hangot, ami további vendégek érkezésének lehet?ségét szolgálja. Több alkalommal munkahelyi szálláskér?k is igénybe vették és veszik községünk ilyen irányú lehet?ségét is.

Reméljük, hogy hírünk minél szélesebb körben jut el az ország régióiban, s egyre több megpihenni vágyó turista és érdekl?d? keresi majd fel vendégszeret? és a gyönyör? természeti adottságokkal rendelkez? kis községünket.


Község táblák

Községünk nevével fényjelzett, a falu címerével ellátott táblák köszöntik az ?sagárdra érkez?ket. A köszönt? táblákat Agárdi András polgármester, Petyánszki Ferenc, Petyánszki András falugondnok és Kindricz János állították fel a falu határán.


Óvodai hírek

A 2007/2008-as tanévet 17 gyermek kezdte meg az óvodában.

ØBagdán Odett

ØBaksza Bianka

ØBender Emese

ØCzobori Effi

ØDraskóczy Bendegúz

ØGyuricza Péter

ØHúsvéti Viktória

ØKaraba János

ØKoczur Lídia

ØKorgyik Estella

ØKorgyik Ádám

ØKraft Dorina

ØKurucz Adrián

ØLaczkovszki Zsófia

ØLieszkovszki Fanni

ØMészáros Krisztián

ØTabics Joel


F E L H Í V Á S

Kérjük azon olvasóinkat, akik közérdek? információkat vagy személyes gondolataikat írásos formában szeretnék közölni a helyi újságban, írásaikat névvel ellátva az önkormányzat hivatalába, az óvodába vagy a következ? e-mail címre jutassák el. osagardi.kronika@gmail.com


Meghívó

A községi önkormányzat és a helyi kisebbségi szlovák önkormányzat képvisel?testülete tisztelettel hívja és szeretettel várja a község lakosságát az október 6-án 1430órai kezdettel tartandó szüreti ünnepségre.

A hagyományos szüreti felvonulásra a falu f?utcáján kerül sor s az azt követ? ünnepi m?sor helyszíne a t?zoltó szertár el?tti tér.

A szüreti napot az este 2000 órakor kezd?d? faluházban tartandó bállal zárjuk, melyre a lakosságot szeretettel hívjuk. A belépés díjtalan.

(Rossz id? esetén az ünnepi m?sorra a faluházban kerül sor.)

Az ünnepi m?sor után vendéglátásra kerül sor, a Faluházban. Étkezési jegyek el?vételben kaphatók a helyi postán és Gyuricza Pálnénál (hivatalsegédnél).


Felhívás

Október 23-án ünnepi megemlékezésünk alkalmával szeretnénk „Kis községünk nagy mesterei” címmel egy kiállítást rendezni, ahol a falu lakóinak saját készítés? munkáit, kiállítási tárgyait bemutatni. A falu lakói közül már többen jelezték kiállítási szándékukat. Minél több mindennem? és hobbiszer? alkotásokat (varrás, hímzés, kötés, horgolás, rajz, festés, makett, faragás, vessz?fonás, esetleg gy?jtemény, fotó stb.) várunk nagy szeretettel. Beadási határid?: 2007. október 19. (péntek). A kiállításra szánt alkotásokat a polgármesteri hivatalba vagy az óvodába várjuk. A felhívással kapcsolatosan felmerül? kérdésekre, érdekl?désre az óvodavezet?t?l vagy Agárdi András polgármester úrtól lehet b?vebb és szíves tájékoztatást kérni.

Az „ügyes kezek” alkotásait nagy szeretettel és érdekl?déssel várjuk.


?szi tennivalók a kertben

Október az els? igazi ?szi hónap. Ennek megfelel?en alakulnak a kertben a tennivalók, amelyek már a következ? évre is közvetlenül kihathatnak. A gyümölcsterm? bokrok és fák alja továbbra is legyen tisztán tartva. Ha az aljukat gyep borítja, ezt rövidre kell nyírni, és mindenképpen fontos gyommentesen tartani. Az ?szibarackfák közül a kései érés?ek letermett vessz?it vágjuk vissza a legalsó egy-két hajtásuk felett. A cseresznye-, meggy-, kajszi- és szilvafák rikító és ifjító metszését is végezzük el. A többi fánál is vágjuk le az esetleges viharkártól vagy kártev?kt?l szemmel láthatóan elhaló félben lév?, sérült ágrészeket, és azt sebkezelés is kövesse. Az ismételten el?tört gyökér- és t?sarjakat, akárcsak a vízhajtásokat és a fiatal fákon eddig meghagyott törzser?sít? hajtásrészeket (1) t?ben le kell vágni. A lekötözéssel irányított fáknál a már kívánt helyzetben megfásodott részekr?l eltávolíthatók a kötöz? anyagok vagy nehezékek. Most telepíthet?k, szaporíthatók, pótolhatók a gyümölcsterm? bokrok, akár a meglév?k t?osztással nyert tõrészeivel is. A sz?l? utolsó, érés alá kapálása is most esedékes. Ha szükséges a hónaljhajtásokat csípjük vissza. A csonkázatlan támasztékon túlnyúló részei is levághatók. Az érés gyorsításához a fürtöket árnyékoló levelek leszedhet?k. Érdemes még most is, a sérült fürtrészeket olló hegyével kicsípni. A sorra kerül? szüretelésnél pedig mindig csak a már érett fürtök kerüljenek leszedésre, mert utóérésre nem lehet számítani. A szedésnél gondosan ki kell válogatni, az esetleges eltartásra szánt fürtöket. Ezeket a lehet? legkés?bben szedjük le. Ekkor szaporíthatjuk vagy pótolhatjuk a homoktalajon lév? saját gyöker? szõlõtõkét is bujtással, esetleg döntéssel. Bujtáskor a tõkék mellett kiásott árokba egy-két vaskos, hosszú vessz? bujtatható le. Döntés alkalmával, a pótláshoz kiszemelt tõkét a talpgyökerekig kibontva kell elfektetni, és csak egy-két er?s vessz?t vezessünk ki a földfelszínre, éspedig egyiket a saját, másikat az éppen hiányzó t?ke helyébe. Megkezdhet? a gyökeres sz?l?vessz?k és kötött talajú területen az oltványok telepítése is. A veteményesben - a kora tavaszi termés érdekében - már most vessük el a spenótot, az áttelel? salátát és a sóskát. A különlegességek kedvel?inek ajánlható a spárga módjára fogyasztható feketegyökér és az egész télen átszedhet? galambbegy saláta, melyeket szintén most lehet vetni. Ilyenkor telepíthetünk t?osztással rebarbarát, metél?hagymát és téli sarjadékhagymát. Már vethet? a petrezselyem is tavaszra, és leduggathatók a következ? évre a fokhagymagerezdek. Szedjük fel és helyezzük tárolóba a téli eltartásra alkalmas gyökérzöldségeket, karalábét, káposztaféléket, hagymát. Az érett termések leszedése után visszamaradt, még éretlen paradicsom, paprika, kis dinnye, legjobban savanyításra hasznosítható. A leszedett zeller és más, ízesítésre felhasználható zöldségféle és f?szernövény begy?jtött leveleit csomóba kötve meg lehet szárítani télire. A paprika és paradicsom szedési ideje pedig esetleg még meghosszabbítható, ha a tavaszi hajtáshoz használt véd? fóliapalást most ismét föléjük kerül (2), a gyengébb korai fagyok elleni védelmül. Még biztonságosabb leszedni a paradicsom ér?félben lév? terméseit, mert ezek napos ablakba téve szépen beérnek. A virágoskertben a tavaszi elvirágzásuk után felszedett és eddig tárolt, valamint az újonnan beszerzett tulipán, jácint, nárcisz és más kora tavaszi virágzású hagymás, hagymagumós vagy gumós ével? virágot most már feltétlenül el kell ültetni, jól fellazított, nyirkos földbe. Szaporításhoz, átültetéshez ilyenkor még felszedhet? a gyöngyvirág, a harangláb, az ikravirág és más tavasszal nyíló ével? virágt? is. Ha a gumós begóniát, a fás szárú fuksziát, a Szultán nebáncsvirágot, a díszcsalánt, a bojtocskát most felszedjük és cserépbe ültetjük, h?vös, világos helyre bekerülve még sokáig virulhatnak. A kardvirág hagymagumókat, a dália koloncos gyökérzet? tövét, a tubarózsahagymát és más fagyérzékeny virág földbeni részét, a téli elrakásukhoz most már fel kell szedni. Az árvácska, a százszorszép és egyéb kétnyári virágpalánták pedig kiültethet?k az egynyári virágok felváltására. Nyírjuk le még a gyepet, és most feltétlenül gereblyézzük ki a nyesedéket. A meglév?, esetleg elvadult sziklakert megújításával és új kialakításával se késlekedjünk tovább. Az október jó id?szak a rózsaültetésre, de ültethet?k ilyenkor más lombhullató díszcserjék is. Az új kert kialakításához vagy a meglév? átrendezéséhez, akárcsak utak, pihen?helyek, szalonnasüt? helyek kialakításához is ez id? tájt fogjunk hozzá.

(Forrás internet) dr. Komiszár Lajos


Burgonyás pogácsa

Hozzávalók: 80 dkg liszt, 3 db tojás 40 dkg ráma margarin, 5 dkg éleszt?, 1 kg tisztított burgonya

Elkészítés: a 80 dkg lisztb?l, 3 db tojással, az 1 dl langyos tejben megfuttatott éleszt?vel és a szükséges mennyiség? tejjel leveles tészta lágyságú tésztát gyúrunk. Az 1 kg megtisztított burgonyát sós vízben megf?zzük, majd áttörjük. Ha langyos, a margarinnal és kevés sóval jó habosra keverjük. A masszát a kinyújtott tésztára kenjük és hajtogatjuk. Ezután negyedórát pihentetjük, majd újra hajtogatjuk. A m?veletet háromszor megismételjük. Ezután kinyújtjuk, szaggatjuk és el?melegített süt?ben megsütjük.

Burgonyás lángos

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg f?tt, tört burgonya, 1,5 dkg éleszt?, 2 dl tej, cukor, só, olaj

Elkészítés: a többször átszitált lisztet tedd meleg helyre, hogy meglangyosodjon. A tej felével, kevéske cukorral és egy kanálka liszttel futtasd fel az éleszt?t. A héjában f?tt, hámozott, áttört burgonyát dolgozd el a liszttel, sóval, a felfuttatott éleszt?vel, s a maradék tejet is hozzáadva - sok leveg?t beledolgozva - dagaszd sima tésztává. Tedd egy kilisztezett edénybe (langyos helyre), takard le, s hagyd megkelni. Ha két-háromszorosára n?tt, nyújtsd ujjnyi vastagra, s vágd egyforma (kb. féltenyérnyi) darabokra. Az olajos kézzel cipóvá formált adagokat hagyd még 10-20 percig kelni. Végül a lángosokat húzogasd laposra, s b?, forró olajban mindkét oldalukon süsd pirosra.

Tócsni alaprecept I.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 2 tojás, 2-3 ev?kanál liszt, olaj.

Elkészítés: a krumplit hámozzuk, lereszeljük. Ehhez adjuk a tojásokat, a lisztet, megsózzuk, borsozzuk és jól összekeverjük. Serpeny?ben olajat forrósítunk. A burgonyamasszát ev?kanál segítségével az olajba tesszük, a kanál hátával lepénnyé simítjuk. Mindkét oldalát kb. 5-5 percig szép aranybarnára sütjük. Papírszalvétára szedjük, hogy a felesleges zsíradékot felitassuk. Forrón tálaljuk, mert csak így igazán finom. Megkenhetjük fokhagymával, vagy adhatunk mellé tejfölt, vagy akár mindkett?t.

Tócsni alaprecept II. (toksa)

Hozzávalók: 4 jó nagy burgonya, 1 ev?kanál tejföl, só zsír, esetleg egy kevés liszt.

Elkészítés: a nyers burgonyát megreszeljük, beletesszük a tejfölt, esetleg a lisztet és ízlés szerint sózzuk. Jól összekeverjük, majd zsírral kikent tepsibe vékonyan (újnyi vastagon) elterítjük. A tetejére 6-8 kis zsírkupacot teszünk. El?melegített süt?ben addig sütjük, míg a széle megpirul. A süt?b?l kivéve tetszés szerint alakra vágva tálaljuk. (Modernebb változatában palacsintasüt?ben is süthetjük.)


Anyakönyvi hírek

Az els? szám megjelenése óta születtek:

Laczkovszki Gábor és Korgyik Katalin kislánya Flóra

Zöld Zoltán és Kindricz Márta kislánya Fanni

Bondor Csaba és Piller Kinga kisfia Álmos Keve

Községünkben házasságot kötött: Varga Tamás és Janecska Mária. Esküv?jük alkalmából nagyon sok szeretettel gratulálunk!


Sport

Focicsapatunk a Megye III. osztály 2006-2007 évi tavaszi bajnokságán 3. helyet érte el. Gratulálunk a csapat tagjainak.

2007-2008 évi ?szi bajnokság eddig lejátszott meccsek eredményei

?sagárd-Tolmács 4:3

?sagárd-Tereske4:3

?sagárd-Drégelypalánk3:1

?sagárd-Borsosberény4:1

?sagárd-Rétság3:5

?sagárdi Krónika a helyi önkormányzat közérdek? lapja

Felel?s kiadó:Agárdi András

Lapszerkeszt?k:Kindricz Eszter

Vidovszki Andrásné

Megjelenik: negyedévente

Példányszám: 130 db

A lap ingyenes!


A sz?l?sgazda fiai

Ezopusz meséje

Egy sz?l?sgazda a halálos ágyán szerette volna fiaival megosztani életének nagy titkát, ezért maga köré gy?jtötte ?ket és így szólt hozzájuk: „Fiaim, hamarosan meghalok. Szeretném ha megtudnátok, hogy a sz?l?skertünkben egy elrejtett kincs nyugszik. Ásátok fel, és megtaláljátok.”

A fiúk, azon nyomban, hogy meghalt az apjuk, ásót és villát ragadtak majd ismét és ismét feldurták a sz?l?skert földjét, hogy megtalálják az elrejtett kincset, amelyr?l azt hitték, hogy a föld alá temetve rejt?zködik. Semmit sem találtak, de a sz?l?, amelyet igen alaposan felástak, olyan gazdag termést hozott, amelyet sosem láttak korábban.

A sz?l?sgazda fiai


A sz?l?sgazda fiai

A róka és a sz?l?

Ezopusz meséje

A róka aranyló napsütésben szaladt keresztül a mez?n. Hegyes füleivel feszülten figyelt. Beleszimatolt a leveg?be, hogy érezhet?-e valamilyen veszély. Mivel róka volt, minden embert ellenségnek tekintett. A sz?l?t?kék végénél megállt. Több ezer összevissza tekered? sz?l?vessz? fonta be a magas karókat, a vessz?kr?l pedig hatalmas, zamatos sz?l?fürtök lógtak.

– Lopok egy kicsit, miel?tt a gazda ideér – határozta el magát. Felágaskodott és megpróbálta elérni a legközelebbi fürtöt, de az túl magasan volt. Fogát vicsorgatva hátrált, és a leveg?be ugrott, de elvétette. Dühében morogva ismét nekiveselkedett. Több mint egy órán keresztül rohangált és ugrált, de egyetlen sz?l?fürtöt sem tudott elérni.

Végül feladta és elsompolygott.

– Tulajdonképpen nem is akartam azokat a fürtöket – mormogta. – Úgyis savanyúak és íztelenek.

A sz?l?sgazda fiai


Róka és a sz?l?

La Fontaine

Rónay György feldolgozása

Róka koma a sz?l?hegyre tartott.

A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?

Felelt a róka: „A tyúkpecsenye

Után jólesnék egy kis csemege.”

És ment. A sz?l?ben a lugasok

Léceir?l dúsan lógott a sok

Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva

Ágaskodott utánunk, de hiába:

nem érte el, s búsan elkullogott.

Az els?, akivel találkozott,

a farkas volt; így hunyorgott feléje:

„Nos, ízlett?”

–„Mi?” – „A csemege!”

–– „Miféle csemege?”

–– „ Hát a sz?l?!”

–– „Ja vagy úgy?

–Nem kellett. Utálom a savanyút.”


Kisebbségi pályázatok

Az ?sagárdi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat az Országos Szlovák Önkormányzathoz benyújtott pályázatára 80.000 Ft-ot kapott. Ezt az összeget két részletben használja fel. 40.000 Ft-ot, a közeljöv?ben községünkbe látogató Príbelcei és Nagykürtösi színjátszócsoportok el?adására és fogadására használ fel. Az összeg másik felét, 40.000 Ft-ot a szlovák testvértelepülés meghívásának eleget téve, a Jaseniei Ifjúsági hétvége programjain való részvétel költségeihez járul hozzá.

Az ?sagárdi Faluszépít? és Hagyomány?rz? Egyesület a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz pályázatott nyújtott be. A pályázati kiírás az anyanyelvi, kulturális és hitéleti programok pályázati lehet?ségeit, témaköreit hirdette meg. A benyújtott pályázat sikeressége 80.000 Ft pályázati összeget ítélt meg az egyesület számára, amely összeg a Jaseniei Ifjúsági hétvége programjaira használható fel. A Jaseniei programokon való részvétel költségeit a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a Faluszépít? és Hagyomány?rz? Egyesület az odaítélt pályázati összegekb?l kívánja fedezni.

A Jaseniei Ifjúsági hétvége programjain való részvétel lehet?ségét azok szánára ajánljuk fel, akik ?sagárd település kulturális képviseletét rendszeresen felvállalják a helyi és a kisebbségi nemzetiségi napokon.

Agárdi András


Köszönet

Örömmel tájékoztatjuk a község lakosságát, hogy a 2006. évi adóbevallásból származó személyi jövedelemadó 1%-át visszaigazolta az adóhivatal.

A község civil szervezeteinek számára felajánlott adó összesített összege:

-?sagárd Községi Önkéntes T?zoltó Egyesület: 11.997 Ft

-?sagárdi Faluszépít? és Hagyomány?rz? Egyesület: 41.543 Ft

-?sagárdi Labdarúgó Klub: 30.302 Ft

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik az adójuk 1%-át az ?sagárdi civil szervezetek javára ajánlották fel.


Önkormányzatunk rövid gazdasági helyzete

Az önkormányzati törvény szabályozza és kötelezi a helyi önkormányzat kötelez? feladatát és m?ködését.

A kötelez? feladatok növekv? száma és ezzel szemben a csökken? állami finanszírozás eredménye, hogy településünk évek óta forráshiányos, annak ellenére, hogy takarékos gazdálkodást folytatunk.

A forráshiány illetve m?ködési hiány részbeni kompenzálását fogadta el az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium.

A 2007. évi forráshiány számításánál a Parlament által elfogadott költségvetési törvény nem ad lehet?séget az önhibáján kívüli települések forráshiányának kimutatására, annak ellenére, hogy a valóságban viszont van forráshiány.

Az évek során folyamatosan csökken? állami támogatás, folyamatosan növekv? hitelállományt eredményezett. Ez évre olyan nagyságrendet ért el, ami ebben a gazdasági évben m?ködési gondokat okozott. Emiatt az önkormányzat úgy döntött, hogy fejlesztés címén, de nagy részben a m?ködési kiadások fedezetére hosszú távú kedvezményes kamatozású hitelt vett fel, melynek törlesztése 2 év türelmi id? után kezd?dik.

Remélhet?leg a hitelek ilyen módon történ? átütemezése könnyebbé teszi az önkormányzat gazdálkodását. Ha a közeljöv?ben az állami központi finanszírozás nem növekszik, akkor meg kell szüntetni intézményeket, vagy teljesen át kell értékelni a kis települési léttel járó nehézségeket, amelyet a „nagy politika” az általa meghirdetett úgynevezett racionalizálással tovább nehezít.

Nyíltan kimondja, hogy az ?sagárdhoz hasonló kistelepülések m?ködtetésére nincs szükség.

Úgy gondolom, hogy a valós tények alapján községünk lakói látják a kistelepülésre nehezed? terhet.

Az önkormányzat nehéz helyzetének javítása érdekében a képvisel?-testület saját magára vonatkozóan is korlátozó intézkedéseket vezetett be.

A polgármester 2006. október 1-t?l a részére járó bruttó 157.500,-Ft/hó tiszteletdíj helyett bruttó 140.000,-Ft/hó összegre kérte a csökkentését..

Az ?t megillet? nettó 44.550,-Ft/hó költségtérítés összegér?l 2007. szeptember 1-i hatállyal lemondott.

Az alpolgármester részére 2006. október 1-t?l bruttó 25.000,-Ft/hó tiszteletdíj és nettó 5.000,-Ft költségtérítés került megállapításra melyr?l nevezett 2007. szeptember 1-t?l lemondott.

A képvisel?k közül a részükre 2006. október 1-t?l járó bruttó 10.000,-Ft/hó tiszteletdíjról Kindricz Pál, Holicza Mihály és Petyánszki Ferenc a megállapítás napjától, Gyuricza Pál 2007. szeptember 1-t?l lemondott.

Agárdi András polgármester


Idézetek
(Siker): A szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
zelt kpeinkbl
Támogatónk
Ősagárd Község Önkormányzatát a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapjának megtekintéséhez kattintson IDE

Hrek

Tv műsor
Most megy a TV-ben