Ősagárdi krónika 2. évfolyam 1. szám

 

 

A községi Önkormányzat közérdekű lapja II. Évfolyam 1.szám 2007. április

 

Kegyelemben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kíván: Agárdi András polgármester a helyi képviselő testület, és a helyi szlovák kisebbségi képviselőtestület tagjai.


Községünk egyik nevezetessége a FALUMÚZEUM

„A múlt tisztelete az a vallás,

amely az új nemzedék köteléke.

Ne veszítsünk el semmit a múltból,

mert csakis a múlttal adhatjuk a jövendőt!”

(Anatole France)

Községünk és környéke már az őskorban is lakott vidék volt. Az ásatások során kőkori kovapengéket és egyéb kőeszközöket találtak. (Az őskori edények a Magyar Nemzeti Múzeumba kerületek.) Mindez azt bizonyítja, hogy már akkor is élhettek ezen a vidéken emberek.

Ősagárdot a középkorban alapították. Nevéből arra következtethetünk, hogy első lakosai a királyi udvarban szolgálatot teljesítő agarászok, pecérek voltak, akik agarakat tenyésztettek a településen.

1424-ben Zsigmond király, feleségének Czillei Borbálának adományozta a falut.

Isten akaratából Ősagárd ma is él, létezik s emlékezik. Féltve őrzik mindazt, amit őseiktől örökségként kaptak.

Az Úr 2004-ik évének október havának második napja nagy esemény volt a község életében. A helyi falumúzeum átadásának a napja volt ez. A kerítésen faoszlopokon álló fából készült tábla (Racskó János munkája és felajánlása) hirdeti a gyűjtemény létét az itt lakó és idelátogatók örömére.

A község lakói nemcsak emlékeiben, gondolataiban, az idősebbek visszaemlékezéseiben, de a poros padlásokon, kamrákban, a falakon is őrizte múltját. S talán az utolsó pillanatban méltó emléket tudtunk állítani a falu múltjának a múzeum létrehozásával.

A múzeum alapkőletételének első kezdeményezője Agárdi András polgármester elnöklete és vezetése alatt álló Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület volt. Az előrelátó gondoskodás reményében Petyánszki Andrásné, Marika csodálatos kézügyességével és kitartó munkájával megalkotott egy 9 darabból álló népviseleti babagyűjteményt. A kiállított babák a helyi népviseletet a gyermekkortól az idősebb korig mutatják be. A kiállított babák között látható egy esküvői pár is, az alkalomhoz illő viseletben. Külön vitrinben kapott helyet egy eredeti kézzel varrott menyasszonyi koszorú. A múzeum gondolati világának elképzelésében Szolga-Tőkés Judit tiszteletes asszony is segített, aki elkezdte a muzeális tárgyak, eszközök gyűjtését. (De ezen gyűjtés abbamaradt.)

2004-ben azonban újra megfogalmazódott az a gondolat, hogy a még fellelhető tárgyi eszközöket, emlékeket összegyűjtsük, a tárgyi felajánlásokat fogadjuk, s méltóképpen kiállíthassuk. A gondolat megvalósítására a falu lakossága egy szívvel, egy lélekkel mozdult meg, hogy a gyűjtés gazdag, sikeres és eredményes legyen. A házak padlásai megnyíltak, a féltve őrzött, megporosodott, de sohasem felejtett tárgyi és gondolati emlékek életre keltek s a múzeum kiállító termeibe kerültek. A múzeum létrejöttén a falu apraja-nagyja nagy lelkesedéssel szorgoskodott, s nagyon sok társadalmi munkával s az önkormányzat anyagi segítségével az épület belső terének felújítására és tatarozására került sor. A kiállító termek, s a könyvtár belső festésének, javításának munkálatait, s a kiegészítő munkálatokat Petyánszki Ferenc a község javára felajánlásként végezte.

A múzeumban lévő kiállított tárgyak a falu lakóinak adakozásából kerültek a múzeumba. Nevüket a múzeum vendégkönyvében örökítettük meg. Itt kaptak helyet azon lakosok nevei is, akik munkálataikkal segítették a múzeum létrehozását. Az eredeti tárgyak, eszközök, bútorok felújítását, életre keltését Racskó János szakértelemmel ellátott gondoskodó és ízléses restaurátori keze munkája dicséri.

A kiállított tárgyakat három helyiségben rendeztük be. A külső ajtóból egy nagy világos folyosó fogadja a vendégeket, ahol különböző használati tárgyak, archív fényképek, sublót, tulipános láda, katonaládák, katonai emléklapok, vaskályhák esztétikusan összerendezett sora várja az idelátogatókat.

A bejárattal szemközt a tekintet egy kisebb teremre nyílik, ahol vitrinekben mutatjuk be a népviseleti baba kiállítást.

A folyosó hátsó részéből jobbra nyílik a nagyterem, ahol egy tiszta szobát, egy mindennap használatos szobát, egy konyhát és egy kamrát rendeztünk be.

A könyvtár helységében Petyánszki Attila régi pénzérme gyűjteményének (a község tulajdonába ajánlotta) kiállítása látható, s az újabb kori emléktárgyak. Az udvar eredeti vesszőfonással készített fészer áll, amelyben a ház körüli és mezőgazdasági munkálatokban használatos eszközök láthatók. A fészer készítése Bánszki Mihály, Petyánszki Pál és Pijár András munkáját dicséri.

A múzeum 2007-ben egy új kiállítási tárggyal, egy vasággyal gazdagodott, melynek felújítási munkálatait Racskó János végezte.

A falumúzeum gyűjteménye, a kiállító helyiségek Ősagárd község XIX. századvégi és XX. századeleji lakáskultúrájának, népviseletének, főbb házon belüli és ház körüli eszközeinek jellegzetességeit mutatja be. Az itt kiállított tárgyak, eszközök, fényképek, emlékek az itt élt emberek szorgos munkával teli hétköznapjairól, békés, áldott ünnepeiről, örömeiről, bánatairól mesélnek.

A megnyitó ünnepség óta sokan látogattak el a múzeumba. A látogatók elismeréseit, dicsérő szavait a múzeumban elhelyezett vendégkönyv őrzi.

Köszönet Gyuricza Pálnénak, Erzsikének, aki mindig szívesen invitálja és fogadja a vendégeket s nagy szeretettel végzi a tárlatvezetést az idelátogatók számára.

Még egyszer köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik a múzeum létrejöttén fáradoztak, s múltbeli örökséget hagytak a jövő nemzedék az utókor számára, hogy mindenkor érték maradjon a gyökerekben való eligazodás.

Továbbra is nagy szeretettel várjuk és fogadjuk a falu lakosságát, ha látogatásukkal megtisztelik a falu egyik nevezetességét a FALUMÚZEUM kiállításait.

(Nyitva: szerdánként 1600-1800-ig)

Vidovszki Andrásné

óvodavezető


Március 15.

Ezen a napon községünk méltó módon emlékezett hazánk ezen dicsőséges napjára az 1848-as forradalomra.

Nemzeti énekünk, a Himnusz eléneklése után Szőkéné Bakay Beatrix, községünk lelkipásztora rövid istentiszteleti megemlékezést tartott. Ezután Agárdi András polgármester úr ünnepi beszédével köszöntötte a megjelenteket, akik jelenlétükkel megtisztelték a megemlékezést.

Szőke József nemzeti operánk a Bánk bán egyik híres dalbetétjét a Hazám, hazám című dalt adta elő.

Ezt követően az óvodás gyermekek mondták el tavaszi köszöntőiket. Szereplésük után büszkén tűzték a templom falán lévő két világháború áldozatainak emlékére felállított tábla alá saját készítésű zászlóikat.

A helyi népdalkórus gyönyörű és szomorú „ballada” eléneklésével emlékezett hazánk s kis községünk háborúban elesett katonáira.

A március 15-ét megelőző napokról és az azt követő eseményekről pillanatképekben és rövid történeti áttekintésen keresztül emlékezett meg az ünnepi műsorral a helyi színjátszó-csoport. A visszaemlékezés irodalmi m?sorában több Petőfi vers is elhangzott. Köztük a Nemzeti Dal.

Az I. és II. világháború áldozatainak emléktáblája előtt Ősagárd önkormányzatának és lakóinak nevében Korgyik János és felesége, Korgyik Andrea koszorúzással tisztelgett. A megemlékezést a Szózat felcsendülő hangjai zárták.


„Áprilisi bolondságok”

Április 14-én (szombaton) du. 1600 órai kezdettel szeretettel és tisztelettel várjuk a község lakosságát a faluházban tartandó vidám, műsorral egybekötött falu délutánra. A műsorban fellépnek az óvodások, ahol tréfás bemutatójukkal szórakoztatják a közönséget.

A helyi amatőr színjátszó-csoport előadásában a kedves vendégek több, mókás színdarabot láthatnak.

Hárs László: A menyecske meg a pap

Vidám, tréfás jelenet

Szereplők:Mihály, a gazda

Terka, a felesége

Mari néni

Pap

János koma

Galambos Szilveszter: Hölgyválasz

Szereplők:

Éva, a nő

Ádám, a férje

Férfi

Pincér

V. Poljakov: Családi krónika

Tréfa 5 képben

Szereplők:

Asszony

Férj

Lilla

Szony

Király Dezső: Az eszményi nő

Tréfa

Szereplők:

Fiú

Leány

Férfi

Bácsi

A műsorban fellépnek még a női és férfi tánckar tagjai és a helyi hagyományőrző kórus. A műsoros délutánt este 2000 órai kezdettel bál, büfé és a tombola kivételével a falu lakossága számára ingyenes.

Kérjük a lakosságot, hogy amennyiben módjukban áll, ezt az eseményt felajánlásaikkal támogassák. Támogatójegyek a helyi postán Holiczáné Szabó Szilviánál, vagy a falu délutánon megvásárolhatók. Az esetleges befolyt összeget a falu további rendezvényeire fordítjuk.

Tisztelettel hívjuk és szeretettel várjuk: Rendezőség


Majális

Idén a falu majálisának megrendezését 2007. április 30-ra (hétfő) terveztük. Terveink és reményeink között szerepel az új sportöltöző felavatása és ünnepélyes átadása. Ezt a napot is szeretnénk a falu lakói számára emlékezetessé tenni, ezért különböző programok, fellépések megszervezését tűztük ki célul. Azért választottuk ezt a napot, mert a környező községekben is ezekben a napokban kerül sor a majális megrendezésére. Szeretnénk, ha a község lakói s az esetleges érdeklődők minél nagyobb számban tisztelnék meg programjainkat.

Előre látható programjaink:

Sportöltöző ünnepélyes átadása és felavatása

Óvodások műsora

VÁCI PUENTE SPORT-EGYESÜLET akrobatikus tornabemutató

DZSÚDÓ bemutató (budapesti csoport) Bondor Csaba szervezésében

N?I-FÉRFI LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉS

OPERETT GÁLA

Reményeink szerint újra ellátogat ezen a napon községünkbe Várkonyi Szilvia a Miskolci Operett Színház művésznője és Tóth János operaénekes.

A majális programjainak részletes és pontos leírását s az időbeli meghatározását a későbbiekben tesszük közzé a falu lakói és az érdeklőd?k számára. A gyermekeknek és a kisebbeknek nap folyamán szervezett foglalkozásokat szeretnénk biztosítani.

A falu majálisára mindenkit tisztelettel hívunk és szeretettel várunk.

Rendezőség


Megyei intézményi és önkéntes tűzoltóverseny Ősagárdon

A Nógrád Megyei Tűzoltó Szövetség felkérte községünket a megyei tűzoltóverseny megrendezésére. Erre az alkalomra 2007. május 12-én szombaton de. 900-

Felkérés érkezett a község ifjúságához, hogy erre a napra kiállítással egybekötött rajzversenyt is hirdessünk. Kérjük a gyermekeket és az ifjúságot, hogy erre az alkalomra olyan témájú pályamunkákat nyújtsanak be, amik a tűzoltók munkájával a tűzoltással, az esetleges megelőzésekkel kapcsolatosak. A munkák beadási határideje 2007. május 10-e (csütörtök du. 1600).

A pályamunkák leadhatók az óvodában az óvodavezetőnél vagy az önkormányzat hivatalában.

(A munkák bármilyen technikával készülhetnek, méretük tetszőleges, de nem haladhatja meg az A/3-as méretet.)

A munkákat a megyei Tűzoltó Szövetség szakembereiből álló zsűri véleményezi, s a helyezést elért műveket értékes díjakkal jutalmazza. (A leadott munkákból kiállítást rendezünk, amelyek mindenki számára megtekinthetők lesznek.)

Tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk a község lakóit és az érdeklődőket a megyei rendezvényre.

Kérjük, hogy jelenlétükkel és biztatásukkal minél többen „segítsék” a versenyszellem kialakulását, s a jó eredmény elérése érdekében a községi önkéntes tűzoltócsapatunkat.

Községi Önkormányzat

Képviselő testülete


Lakóhelyünk, környezetünk

A község amelyben élünk gyönyörű környezetben helyezkedik el, csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik. A szép kilátás, a természet adta lehetőségek panorámájában is növelik a falu ezen értékeit. Őrizzük meg és tegyünk érte!

Egy szép rendezett község nemcsak a falu lakóinak, az itt élőknek nyújt esztétikus komfortérzetet, de az ide látogatók, a községen átutazók számára is élményt jelenthet.

Az utcák rendezettsége, a házak körüli árkok, előterek, kertek látványa „valamilyen” képet fest a benne lakókról. Óvjuk és védjük lakóhelyünk, környezetünk tisztaságát.

Az utcán eldobott szemét, cigarettacsikkek rombolják esztétikus környezetünket tönkre teszik a szép iránti érzetünket, csökkentik komfortérzetünket.

Az enyhe tél elmúltával ismét itt a tavasz, s egyre többet tartózkodunk a szabadban.

Környezetünk és lakóhelyünk tisztán tartásának érdekében kerüljük az utcákon, a köztereken való szemetelést, ezzel is példát mutatva gyermekeinknek.

Ezen értékek átadásával, a példamutatással is olyan értékeket teremtünk, amely már kis korban megalapozza a természet iránti szeretetet, fogékonyságot, védelmet az esztétikum, a szép iránti vágyat.

Kérjük a község lakóit, hogy ezen a területeken is, mint annyi másban fogjunk össze, a igyekezzünk lehetőségeinkhez mérten szűkebb, s tágabb környezetünk tisztaságát védeni, ápolni, szépíteni.

Köszönjük!

A szerkesztőség


Óvodai Hírek

Az óvoda udvari játékeszközeit nyertes pályázati összegből újra bővíteni tudtuk a gyermekek nagy örömére. A színes műanyag hernyó spontán és tervezett mozgáslehetőséget biztosít a szabadban az óvodai szabadidős tevékenységek során. Elősegíti a gyermekek mozgásszabadságát, kialakul biztonságérzetük, egyensúlyérzetüket és téri tájékozódó képességüket. A mászókán végzett mozgásokkal tovább bővül a térészlelés. Jó eszköz a szerepjátékok elsajátításra is, mint pl. közlekedési eszköz.

További két gyermekkel bővült az óvodai gyermekek létszáma. Jelenlegi létszámunk 18 fő. Új óvodásaink: Balogh Anna (Szendehely), Korgyik Ádám (Ősagárd)

Ebben a tanévben az óvodából búcsúzó, iskolaérett gyermekeink: - Bogdán Máté, Holicza Zoltán, Kraft Viktória, Pauló András

Köszönetet szeretnék mondani az óvodás gyermekek s a magam nevében Czobori Erzsébet és Korgyik János áldozatkész munkájáért, akik tevékenységükkel folyamatosan segítik az óvoda ünnepi eseményeit s az óvodai eszközök szerelését, javítását, karbantartását, s mindazon szülőknek, akik bármilyen felajánlással támogatják óvodánkat.

Vidovszki Andrásné

óvodavezető


Szociális földprogram

A szociális földprogram községünkben 1997-től működik.

Szeretném a község lakosságát tájékoztatni, hogy ezt a lehetőséget olyan önkormányzatok szánára hirdették meg, akik felismerték azt a lehetőséget, hogy a programban résztvevő családok számára a természetben kapott támogatás – szaporítóanyag, vetőmag, támrendszer, kemikália, stb. – olyan helyzetet teremt, amelyben a családok saját munkájukat is hasznosítva jövedelemhez juthatnak. Így könnyebbé válik megélhetésük, ezáltal szociális helyzetük is javul. A több éven keresztül működő programot, egymásra épülő elképzelések szerint igyekeztünk felállítani, amely keretében önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, gép- és művelő eszközöket (motoros kapáló gép, AGT835 traktor, pótkocsi, talajmaró, axiál permetező, tárcsa, műtrágyaszóró, lukfúró, fűkasza, muncsozó, hó tolólap, oldalkitérő talajmaró) tudtunk – kis részben önerő és nagy részben – pályázat segítségével megvalósítani. Az ezzel való tevékenységünk lehetőséget adott még az agrárkörnyezeti gazdálkodás támogatására, amellyel az önkormányzat tulajdonában lévő kül- és belterületek művelését és a rendben tartását, költségfedezetét is megteremtettük és meg tudjuk teremteni. Meg kívánom jegyezni; ha ezt a programot nem működtetnénk, (bár a külterületen a rendben tartás kevesebb) a belterület rendben tartásának kötelezettsége akkor is az önkormányzat feladata. A pályázatokon elnyert eszközök és működési költségek nélkül az önkormányzatnak amúgy is a megszorított és hiányos költségvetésből kellene biztosítani, a bel- és külterületek gondozását. Ezeknek a pályázati támogatásoknak a segítségével a területek gondozását el tudjuk végezni. Így nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy a területek gondozatlan ápolatlan maradnak. Ezek alapján, a tényszerűséget bemutatva a szociális földprogram szükségessége talán meggyőzi mindazokat, akik rossz véleménnyel voltak a program iránt.

Agárdi András

polgármester


Felhívás

Testületi döntés alapján az idei évre is pályáztunk a szociális földprogram működtetésére. Visszajelzés alapján nagy valószínűleg támogatják a pályázatunkat.

Ezúton szeretném tájékoztatni a község lakosságát, hogy aki a szociális földprogramban részt kíván venni, az Agárdi András polgármesternél jelezze szándékát, aki ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást ad.

Agárdi András

polgármester


Községünk rövid és hosszú távú fejlesztési elképzelései

A község rövid és hosszú távú elképzeléseinek érdekében az önkormányzat megbízásából akcióprogramok és tervek készülnek a Nemzeti Fejlesztési Alap pályázatainak elnyerésére.

Programterv:

Faluközpont felújítás – italbolt, vegyesbolt, ún. szlovákház felújítása, vízelvezető árkok lefedése, parkolóhelyek kialakítása, térkövezés

Óvoda és tájház rekonstrukció

Aszalóüzem (gyümölcs, gomba) felépítése a faluközpont mögötti önkormányzati területen

Belterületi utak és járdák felújítása, csapadékvíz és belvíz elvezetésének megoldása. Egységes tájékoztató táblarendszer kiépítése

Aszfaltút kiépítése Ősagárd és Kosd között

Egységes busz váróhelyek kiépítése a faluban, buszforduló felújítása

További szálláshelyek kialakítása az önkormányzati épület tetején a kék túrások számára

Szabadidőpark, valamint kemping kialakítása a patak mentén, tereprendezés, vizes blokk kialakítása szintén a kék túrások szálláshelyének biztosítása érdekében. Tó és környezetének rendezése

A Sinkár patak medrének tisztítása, nagyobb meder kialakítása a talajvíz és csapadékvíz biztonságosabb elvezetése érdekében, továbbá záportározó kiépítése

Agárversenypálya kiépítése a patak mentén található 4,3 hektáros belterületen a falu hagyományainak felelevenítésére.

Szánkópálya kiépítése, túrakerékpár útvonal kijelölése, kiépítése. A magasabb pontokon kilátók kialakítása

Lakóterület bővítése – telkek kialakítása, közművesítés a régi TSZ-major területén

Helyi közlekedés előmozdítása egy 20 személyes helyi buszjárat indításával, ami a távolsági buszok csatlakozásaként segíti a falu lakóinak tömegközlekedését

Ravatalozó felújítása, kültéri átalakítása, kegyeleti park kialakítása a régi temető helyén, templom megvilágítása

Ravatalozó (a jelenlegi temetőben) felújítása, kültéri átalakítása

Az elmúlt napokban kérdezőbiztosok jártak településünkön. A község lakóit megszólították, s kérdőíves módszerrel mérték fel a tervekkel kapcsolatos helyi véleményeket. Ezek a pályázathoz szükséges vélemények összegyűjtésre és kidolgozásra kerülnek, hogy ezek a fejlesztési elképzelések mennyire fontosak a község lakói számára. Köszönjük az ebben való együttműködést! Reméljük, hogy ezek az elképzelések sikerrel fognak találkozni a pályázatok elbírálásánál.


AAFelhívás!

„Kis községünk nagy mesteri” címmel a közeljövőben kiállítást szeretnénk rendezni, ahol a falu lakóinak saját készítésű munkáit szeretnénk bemutatni. A hobbiszerű és mindennemű, kedvelt alkotásokból (varrás, hímzés, kötés, horgolás, rajzolás, festés, makett, faragás, vesszőfonás, fotó, stb.) készült műveket folyamatosan várjuk. A beadási határidő augusztus vége, szeptember eleje.

A felhívással kapcsolatos felmerülő kérdésekre, érdeklődésre az óvodavezetőnél lehet bővebb és szíves tájékoztatást kérni.

Reméljük, hogy ezen lehetőséggel többen szeretnének élni, s így szélesebb körben is be tudjuk mutatni az „ügyes kezek” alkotásait. Az alkotásokat nagy szeretettel és érdeklődéssel várjuk.

Szerkesztőség

Figyelem!

Kérjük azon olvasóinkat, akik közérdekű információkat vagy személyes gondolataikat írásos formában szeretnék közölni a helyi újságban, írásaikat névvel ellátva az önkormányzat hivatalába, az óvodába vagy a következő e-mail címre jutassák el. Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Köszönjük!


Anyakönyvi hírek

2007-ben hunytak el:

özv. Petyánszki András

id. Kiss András

2007-ben született:

Szelszki János és Bátyi Lívia kisfia Milán

2007. március 8-án községünkben házasságot kötött Bondor Csaba és Piller Kinga. Esküvőjük alkalmából nagyon sok szeretettel gratulálunk!


Megye III. osztály Labdarúgó bajnokság-Rétsági csoport

2005-2006 évi bajnokság tavaszi forduló

Nógrád-Ősagárd 4:4

Legénd-Ősagárd 3:2

Ősagárd-Hont 6:1


Ősagárdi Krónika helyi önkormányzat közérdekű lapja

Felelős kiadó:Agárdi András

Lapszerkesztők: Kindricz Eszter,

Vidovszki Andrásné

Megjelenik: negyedévente

Példányszám: 130 db

A lap ingyenes!


Húsvéti melléklet

Szabadító Húsvét

Párizsban egy vak ember táblát tett a nyakába és úgy indult el sétálni. Ezen a táblán ez állt: „Tavasz van és én vak vagyok.” A vak ember fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy akik látnak, másként értelmezik a tavaszt, mint azok, akik nem látnak. A látók ugyanis be tudják fogadni ezen a fontos érzékszervükön, a szemükön keresztül az élet megújulását. A vak embert azonban, vaksága megakadályozta abban, hogy nyomon kísérje azt a növekvő, gazdagodó életet amelyik gyönyörködteti a szemet. A vakság lehetetlenné tette, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogy elmúlt a tél és beköszöntött a kikelet. Mennyien szenvedünk lelki vakságban! Mindnyájunk nyakába elkelne egy hasonló tábla! Valami ilyesmi állhatna rajta: „Húsvét van és én lelki vak vagyok.” Igen, a lelki vakság fogságában vagyok, mert bár annyiszor hallottam az örömhírt, a feltámadás jó hírét, mégsem tudom befogadni lelkembe az életnek azt a teljességét, amit az Isten Jézus Krisztusban közénk hozott! Keresztelő János is látta, hogy a lelki vakság milyen szörnyű rabság. Amikor az a sok lelki vak lement hozzá a Jordán partjára ezt mondta nekik:

„Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.” /Mt 3,11/

Ember nem képes arra, hogy lelki vakságunk tömlöcéből kiszabadítson. Senki sem fogja az emberek fiai közül megnyitni vak szemeinket Isten nagyságos dolgaira. Jézus Krisztus, az értünk meghalt és feltámadt szabadító, az Isten Fia azonban képes erre és meg is teszi! Az ő követése nem vallásos cselekedet, nem a bibliai történetek lexikális ismerete, nem pusztán egyháztagság, vagy szimpátia kérdése. Az ő követése: látás. A világosságban járás: megvilágosodás. Amíg nincs feltámadás hitünk, addig lelkileg vakok vagyunk. Amíg nem találkoztunk a feltámadottal csak homályban tapogatózunk. Hitetlenségünk, töprengéseink, az Isten igazságos munkáját firtató örökös ellentmondás vadászatunk labirintusában elveszünk. De megint ránk köszöntött a Húsvét! A SZABADÍTÓ HÚSVÉT! A Feltámadott, az Élő Úr gyógyító kezeit szívünkre-szemünkre helyezi. Felfedi önmagát. Belép dohos szobánkba, a szívünk mélyére és kitárja ablakait, hogy éltető fény és friss oxigén áradhasson be oda. Feloldja gyötrő magányunkat, elveszi bénító félelmünket, amikor ezt mondja:

„Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. Ezt mondván rájuk lehelt és így folytatta: ”Vegyetek szentlelket!” /Jn 20,21-22/

És látunk, megnyílnak vak szemeink, hogy őt a fényest, fenségesen nagyszerűt mindörökké lássuk. Akarjuk, vágyjuk, kérjük a szabadító Húsvétot, hogy nyakunkban a régi táblát végre felválthassa egy új: ”Húsvét van és én már látok!”

Szőkéné Bakay Beatrix evangélikus lelkész

Áldott, békés Feltámadás ünnepet kívánva hívogatunk az Ősagárdi Evangélikus Egyházközség ünnepi alkalmaira:

Nagycsütörtök: 19 óra, Úrvacsorai Istentisztelet az imateremben

Nagypéntek: 10.30, Passiós Istentisztelet az imateremben

Nagyszombat: 19 óra ,Igei elcsendesedés és virrasztás az imateremben

Húsvét vasárnap : 10.30,Úrvacsorai Istentisztelet a templomban

Húsvét hétfő:10.30, Ünnepi Istentisztelet a templomban

Húsvét

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"

A húsvét a tavasz érkezését az új élet kezdetét jelképezi. Az ókori egyiptomiak és perzsák tojásfestéssel és tojásevéssel ünnepelték meg a tavasz eljövetelét, mert hitvilágukban a tojás a termékenységet és az új életet testesítette meg. Később a keresztények is sajátjukká tették ezt a szimbólumot ,ám az új élet kezdete számukra a feltámadással volt egyenlő. Néhányak szerint a szokás, hogy húsvétkor tojást ajándékozunk, arra is visszavezethető, hogy az egyház nagyböjt idején tiltotta a tojásevést, A böjt végén az emberek annyira örültek, hogy végre újra ehetnek belőle, hogy hagyománnyá tették.

De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomi templomokat is kidíszítették velük tavasszal. Ma a legmesteribben díszített tojásokat az ukránok készítik.

Moravcsik Dóra

Húsvét

Húsvét

Húsvéti locsolóversek

Verset kéne mondani mostan,

Persze rögtön itt, s nyomban.

Lenne benne nyúl, tojás,

Kölnivíz meg egyebek,

Hogy a hallgatók boldogak legyenek.

De ha már ezt felsoroltam,

A szót tovább minek is nyújtsam?

Felteszem inkább a kérdést,

S lezárom ezzel a kérést:

Szabad-e locsolni?


Locsoláskor arról szól a fáma,

Hogy minden leány örüljön máma.

Az örömöt én is csak növelni jöttem.

Mint meg annyian előttem, s mögöttem.

Az életről szólnak e napok,

De életvizet sajna sehol sem kapok.

Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,

Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal.

Ennek tehát illata nincsen,

De tiszta szívvel adom, ez minden.

Versem végéről nem feledhetem a kérdést,

De ide az bizony nem érdemel helyet.

Így hát külön teszem fel:

Szabad-e locsolni?


Nem tagadom, lusta ember vagyok,

De a virágot kedvelem akár a nagyok.

De virágok közül csak egy fajtát ismerek,

Mely ezt mondja:

Évi egy locsolást igényelek!

Itt van már az idő, nem késlekedhetem,

S ha szabad, máris intézkedem


Végre itt a húsvét reggel,

Minden legény korán felkel.

Vödröt, korsót kútba merít,

Leönti a lányok fejit.

Szabad-e locsolni?