A község temploma és rövid története.

Községünk egyik nevezetessége az evangélikus templom. Errõl készült írásunkat képekkel illusztrálva olvashatják. Az oldalon a kék színû linkere kattintva egy kép vagy az adott település honlapja jelenik meg. Kellemes olvasást kívánunk!

Ha egy képet nagyobb méretben szeretne megtekinteni, kattintson a képre!

 

Az Õsagárdi templom 1936-ban

Az Õsagárdi templom 1936-ban

Az evangélikus egyház keletkezése.

Hiteles egyházi okmányaink csak az 1785-ik évig" nyúlnak vissza. Vannak azonban adataink arról, hogy Agárdon már 111 esztendõvel korábban, tehát 1674-ben, önálló, református anyaegyház állott fenn. Földváry László szerint (Adalékok a Dunamelléki ref. egyh. ker. történetéhez I. 220. ol.) Agárdnak 1674-ben Nicletius Boldizsár volt a ref. lelkipásztora, akit a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek. 1703-ban Hermann Sámuel volt az agárdi lelkész. ezt követte Mihalidesz János, akit azonban gróf Althan Frigyes váci r. kat. püspök több más környékbeli prot. lelkésszel együtt hivatalától megfosztott. Ez a püspök valósággal dühöngött a protestánsok ellen. A váckörnyéki protestáns gyülekezetek templomait elkobozta. Mint a vidék teljhatalmú földes ura, segédjét, Berkes András prépostot katonák kíséretében a protestáns községekbe küldte. Berkes a helyszínen megjelenvén, elõkövetelte a templom kulcsát. Ezután a templomot a kath. egyház javára birtokba vette  vagy leromboltatta, vagy r. kat. templommá alakítatta át. A lelkésznek és tanítónak rendszerint nyolc nap alatt hurcolkodnia kellett a községbõl.Akik a templomrablást kárhoztatták, azokat bot büntetéssel sújtották és Vácra börtönbe hurcolták. Így szüntették meg fegyveres erõszakkal a Keszegi, Nõtincsi, Kosdi stb. prot. gyülekezetek szabad vallás gyakorlatát." Ugyanez történt Agárdon is az 1718-ik esztendõben, aminek egyébként már egyházi anyakönyvünkben is nyoma van. Ugyanis Bilszky János, az újraéledt agárdi gyülekezet elsõ lelkipásztora 1792. nov. 16-iki dátummal Palusiak Ilonáról aki 107-ik életévében hunyt el  latin nyelven a következõket jegyezte fel: „Ez a személy jól emlékezett amaz idõkre, amikor az  agárdiaknak  templomuk és lelkészük volt. de azoktól megfosztották õket”.Ettõl az idõtõl kezdve, mintegy 67 éven át, az agárdi ev. egyházat hivatalosan elõbb a Nézsai, 1830-tól a Nõtincsi r. kat. plébánia gondozása alatt tartották. Ide kellett beszolgáltatni az egyházi adót is. Valószínû, hogy a régi templomot, amely a temetõ nyugati, emelkedettebb helyén állott, szentségtelen kezek lerombolták. Isten különös kegyelme, hogy az Agárdi kis nyáj 67 esztendei árvaságon keresztül is hû maradt evangéliumi egyházához s õt sem üldözés, sem pedig fegyveres erõszak el nem tántoríthatta hitétõl. Ez alatt az idõ alatt a hívek házi istentiszteleteken építgették egymás hitét. Ezt a hitet az üldözések csak meg acélozták és ellenállóbbá tették. Akik a tiszta isten ige hirdetése után áhítoztak, az üldözés korában a 11 km-re fekvõ Bánkra jártak el templomi istentiszteletre.

Az Õsagárdi templom napjainkban

Az Õsagárdi templom napjainkban.

Az egyház újraéledése (1785.)

Az agárdi evang. gyülekezet II. Józsefnek köszön­heti újraéledését. Ez a fenkölt lelkû uralkodó trónralépése után. 1781-ben, kiadta híres Türelmi Rendeletét, melyben az eladdig üldözött és el nem ismert protestáns hitfelekezeteknek bizonyos korlátok között szabad vallásgyakorlatot biztosított. Kimondotta ez a rendelet, hogy ahol 100 család él együtt, ott gyülekezetté alakulhatnak, építhetnek templomot és iskolát, hívhatnak lelkészt és tanítót. Csupán az volt a megszorítás, hogy a templom kerített helyen (ne utcán, hanem udvarban), torony és harangok nélkül építtessék. A Türelmi Rendelet a lelkiismereti szabadság törvénybe iktatását jelentette s korszakalkotó volt a magyarhoni prot. egyházaik életében. Vallása miatt többé senkit sem lehetett büntetni, ha máskülönben ártatlan volt. Erre vártak az Agárdi evangélikusok. A Türelmi Rendeletben megsejtették szebb idõk hajnalhasadását. Miután az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát semmi sem gátolta többé, 1785 pünkösd másodnapjára tervbevették az elsõ nyilvános istentisztelet tartását, jobb helyiség híjján a tágas községi pajtában. Ezt az elsõ istentiszteletet Kelisch Sámuel banki lelkipásztor végezte, akinek templomát Agárdi hívek, az üldözések idején gyakran fölkeresték. A községi pajta a jelenlegi templom felépítéséig, valamint 18 hónapon át nyilvános istentiszteletek tartására szolgált. Ugyanez évben lelkészt is választott a gyülekezet Bilszky János személyében (született 1755-ben, meghalt 1814-ben), aki azelõtt a nagylami gyülekezetnek volt pásztora. Az újraéledt gyülekezet ez elsõ lelki­pásztora 30 éves korában került Agárdra és 29 éven át szolgált ennek a gyülekezetnek. Emlékét a temetõben egyszerû sírkõ õrzi, ezzel a latin nyelvû (ma már ki nem betûzhetõ) felírással: „Fõtisztelendõ Bilszky János úr, Isten Igéjének agárdi prédikátora, született 1755-ben, meghalt 1814-ben."

A templomépítés. (1785-86.)

Pásztora tehát már volt a nyájnak, de nem volt még temploma. Bilszky János hivatalba lépése után hozzáfogott a nagy mûhöz: a templomépítéshez. Látjuk õt, mint egy újkori Haggeus prófétát, amint gyûlésre hívja egyházhíveit és lángoló lélekkel szól elõttük a templomépítés elodázhatatlan szükségességérõl. Javaslatára a hívek egy szívvel-lélekkel elhatározták a templom felépítését. Miután a gyülekezet létszáma nem érte el a törvényben elõírt 100 családot,  felségfelfolyamodványban kérték a templomépítési engedélyt. Látjuk a buzgó lelkipásztort, amint fölkeresi a környezõ községeket és Keszeg, Penc, Rád, Kosd  és Nõtincs kevés számmal megmaradt protestánsait,  mint szórványokat és filiákat az Agárdi anyai gyülekezethez kapcsolja. 1785. Augusztus hónapban megindul a templomépítés munkája. Nagy a forgalom az Agárd-Felsõpetényi úton. Az Agárdiak szekerei hordják hangyaszorgalommal a követ. Amint Izrael népe a fogság után Ezsdrás vezetésével felépíti az új templomot, ugyanazt teszi az üldözések próbáját kiállott Agárdi gyülekezet. A hívek egymással versenyezve, erejüket meghaladó áldozatokat hoznak: pénzt ajánlanak fel, fuvaroznak és olyan serényen dolgoznak, hogy 14 hónapi odaadó munka után, 1786 októberében a templom már mai formájában készen áll, természetesen a torony nélkül. Mire a felségfolyamodvány kedvezõleg elintézve visszaérkezik, a templom már készen várja. Az Agárdi templom 128 négyzetméter területen épült. Hossza 16 m szélessége 8 m. A belépõ a mennyezeten II. Mózes 35. v. feliratot olvashatja: „Old le a te saruidat, mert a hely amelyen állsz, szent föld” A templomot kõalapzaton emelt, faráccsal ellátott, zöldre festett, oszlopos oltár díszíti. A jelenlegi oltárkép 1923-ból származik és a        Getsemáné kertben leborulva imádkozó üdvözítõt ábrázolja. A szószék fából készült és olajjal festett. Vakolták és meszelték a templomot az 1816., 1837., 1852.. 1886., 1906., 1923. és 1936. években. A jelenlegi belsõ festés 1923-ból származik. A templom tetejét évtizedek multával több ízben meg kellett újítani. Így az 1815., 1841., 1873., 1898. és 1929.  években. A jelenlegi tetõ eternit-palából készült. A költségek viselésébõl a helybeli Hangya Szövetkezet tekintélyes összeggel kivette a részét.

II. Mózes 35. vers

A templomtorony

 

Holéczy Mátyás idejében, az 1824-ik esztendõben épített a gyülekezet a templom mellé tornyot. A karcsú és csinos torony magassága 22 m. 1862-ben bádoggal fedték. 1906-ban horgany-vas lemeztetõt kapott. Csúcsán csillag ékeskedik. A világháború (1914-1918) elõtt, két õsi harang hívogatott vasárnapról-vasárnapra a templomba. A nagyobbik ma is használatban lévõ harang  312 kg-os. Felirata: „Öntötte Schaudt András Pesten, 1835." A kisebbik 1794-bõl származó, 40 kg-os harangot, a világháború idején hadi célokra szolgáltatván be, a gyülekezet 1921-ben, önkéntes adományokból, új, 106 kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther wormsi vallástételének 400 éves emlékére, az Õsagárdi ev. Egyház." A harangon a magyar címer ékeskedik. A gyülekezet már ekkor (1921-ben) célul tûzte ki egy harmadik harang beszerzését.

Az új orgona, szent edények, és egyházi kegyszerek.

Az 1818-ból származó õsrégi orgona fémsípjait a világháború kezdetén, (1914) hadi célokra elrekvirálták. Ez az öreg orgona kerek 110 esztendõn át szolgálta a templomi énekkíséret magasztos célját. Horeczky Aladár lelkész buzdítására 1928-ban 14364,70 pengõ költséggel a Rieger Ottó cégtõl új orgonát vásárolt a gyülekezet. Úrvacsorai kelyhünk kettõ van. A nagyobb, aranyozott, 1856-ból származik, a kisebb kehely a betegek úrvacsorázó kelyhe 1798-ból való. Mindegyik kehelyhez hozzátartozik egy-egy aranyozott tányérka. Úrvacsorai borkannánk cinbõl készült és 2 liter az ûrtartalma. Az úrvacsorai ostyát új ezüstbõl készült szekrénykében tartjuk, amelyet Szontagh Pál felügyelõ, gróf Széchenyi István halála alkalmából, 1860-ban ajándékozott a gyülekezetnek. Az újezüst oltári feszület, Edvi Illés Ödön felügyelõ ajándéka, az 1878-ik évbõl. Az oltári gyertyák 4 db bronzgyertyatartóban égnek, amelyek néhai Kindricz András ajándékai 1905-bõl. Négy db templomi oltárterítõnk van. A piros színût néhai Põstyéni Józsefné ajándékozta. A kéket 1934-ben festettük át egy régebbi kelmébõl. A pompás, magyar mintákkal hímzett fehéret 1927-ben 130 pengõért közadakozásból vette a gyülekezet. A feketét ugyancsak gyûjtés útján. 1934-ben 91,32 pengõért vásároltuk. Két db úrvacsorai takarónk közül a fekete Pijár Andrásné adománya. A fehér, hímzett szövettakarót Csepelrõl kaptuk 1936-ban, mint Macsuga Gizella értékes ajándékát. Másfél évszázad pergett le templomunk felszentelése óta. Ennyi esztendõ alatt nemzedékek tûntek tova s megváltozott a világ arca. De az õsi templom áll ma is, mellette a büszke torony, mintegy ég felé nyújtott mutató ujj. Vasárnapról-vasárnapra és hétköznap is megnyílik az õsi templom ajtaja a hívek imádkozó serege elõtt, valahányszor õket a hitbuzgóság Isten felé vonja.

Konfirmáció 1963

Konfirmáció

A lelkipásztorok.

Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét! Zsidókhoz írt levél 13. rész, 7.vers. Hadd álljon itt hervadatlan emlék gyanánt az utókor számára az Õsagárdi lelkipásztorok névsora, úgy, amint idõrendben egymásután következnek.

A régi ref. magyar Egyház három lelkipásztora:

1.  Niclertius Boldizsár 1674-ig

2.  Hermann  Sámuel 1703-1712-ig.

3.  Mihalidesz János 1712-1718-ig. Ez volt Agárd utolsó ref. lelkipásztora, akit Althan Váci kat. püspök 1718-ban hivatalától erõszakkal megfosztott. Pásztor nélkül volt a nyáj 1718-1785-ig, (67 esz­tendõn át). Az újraéledt, most már evangélikus gyülekezet elsõ lelkipásztora:

1.  Bilszky  János  1785-1814-ig   (29   évig). Nagylamról került az Agárdi gyülekezet élére. Nagy mûveltségû ember volt, aki a Wittenbergi egyetemen is tanult. Beszélte a magyar, tót és német nyelvet. Õ építtette a jelenlegi templomot. 60 esztendõs korában hunyt el. Emlékét temetõnkben, a nagy fenyõfa árnyékában, egyszerû sírkõ õrzi.

Az oltárkép

Az oltárkép

2.  A második lelkész Szabó István, 1814-1821-ig (7 évig). Sírjának helye ismeretlen.                             

3.  A harmadik lelkész Holétzy Mátyás 1821-1835-ig (14 évig). Korábban az Aszódi gimnázium tanára volt. Õ építtette 1824-ben a jelenlegi templomtornyot. Állásáról lemondott.

4.   Negyedik a lelkipásztorok sorában Fabó András 1835-1874-ig (39 évig). Korábban a Losonci gimnázium tanára volt. Méltán megilleti õt a „tudós" lelkipásztor cím. Mint országos hírû egyháztörténetírót a Magyar Tudományos akadémia tagjává választotta. Sírja temetõnkben fellelhetõ; dr. Székács József bányakerületi püspök tétetett) fölé márványemlékkövet, ezzel a felírással: „Itt nyugszik Fabó András, az agárdi evang. Egyház lelkipásztora, a Magyar Akadémia és Történelmi Társulat tagja. Született Losoncon 1810. február 12-én. meghalt Agárdon 1874. március 17-én. Siratják õt, mint jótevõjüket, Agárd és vidéke, mint írót a magyarhoni evang. Egyház, mint történetírót a Haza, mint legjobb barátját Székács József.

5.  Gaál Mihály volt az ötödik a lelkipásztorok sorában 1874-1911-ig (37 évig). Ezt a nevet adhatjuk neki: az „építkezõ" lelkipásztor. Németországi tanulmányok után, mint Losonci káplán, 32 éves korában kerül az Agárdi gyülekezet élére, õ építteti a jelenlegi lelkészlakot (1900) és a jelenlegi tanítólakot ' (1902). Jeles énekfordító (lásd a Dunántúli Énekeskönyv 30, 105. és 263. sz. énekeit). Agárdi pásztorkodásának 30 éves jubileuma alkalmából hívei és tisztelõi ezüstserleggel ajándékozták meg. Hamvai az agárdi temetõben pihennek. Áldott emlékû neje, özv.  Gaál Mihályné szül. Algõver Gizella.

6.  A hatodik lelkipásztor. Horeczky Aladár 1912-1932-ig (20 évig). Született Tiszaföldváron 1888-ban. A gimnáziumot Szarvason és Békéscsabán, a teológiai akadémiát Pozsonyban végezte. Orosházán és Zólyomban volt segédlelkész. Ez Utóbbi helyrõl került 24 éves korában a gyülekezet élére. Õ építteti 1913-ban a jelenlegi iskolaépületet. 1915-16-ban az olasz harctéren teljesít tábori lelkészi szolgálatot, ahonnan megrongált testi egészséggel, mint a lelkészi érdemkereszt tulajdo­nosa tér vissza. A hadi célokra elrekvirált harang helyébe új harangot szerez (1921). A templomot belül díszesen kifesteti, kívül megújíttatja, új oltárképet állít a régi helyébe (1923). Új orgonát szerez (1928) és a templomot eternit-palával fedeti (1929). Teteme az agárdi temetõben pihen. Özvegye, Horeczky Aladárné szül. Stromp Irén, állíttatott néki síremléket.

Az orgona

Az orgona

7. A lelkészek sorában hetedik az elõzõ lelkész testvéröccse, Harmati Béla 1932-tõl mostanáig. Született Tiszaföldváron 1900 márc. 21-én. A középiskolát Szarvason, Szatmárnémetiben és Debrecenben, a teológiai fõiskolát Debrecenben, Budapesten és Sopronban végezte. A világháború utolsó évében mint egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített. Németországban 2 évig. Angliában 1 évig folytatott tanulmányokat. Öt esztendeig a Brit és Külföldi Bibliatársulat szolgálatában állott. Mezõberényben és Tiszaföldváron volt segédlelkész. Meghívás útján lett az Õsagárdi gyülekezet lelkipásztora. 1933-ban nõsült, felesége Macsuga Margit. Fõfigyelmét a gyülekezet hit és erkölcsi színvonalának emelésére s ezzel kapcsolatban a belmissziói munkásság kiszélesbítésére fordítja. Erre annál égetõbb szükség van, mert a négy éves világháború s az azt követõ kommunizmus, hit és erkölcs dolgában az Õsagárdi gyülekezetet is, mint a legtöbb gyülekezetet, óriási mértékben visszavetette. Lelkészsége alatt renováltatta az Egyház, a pap, és tanítólakot, az iskolát és az egyházi alsóépületeket. A templomot felcsatornáztatta, belül részben, kívül a toronnyal együtt teljesen megújította. 4 db új vasvázas ablakkal látta el. Szerzett az Egyház iskolai harmóniumot (180 P), fekete oltárterítõt (91,32 P). Legközelebbi teendõk: Templomi kályha beszerzése, a temetõ bekerítése és rendbehozatala.A lelkipásztorokról írt fejezetet a Zsidókhoz írt levél 13. r. 17/a. versével, zárjuk: -Engedelmeskedjetek elöljáróitoknál és fogadjatok szót, mert õk vigyáznak lelkeitekre!"

A szószék

A szószék

Vissza a templomépítéshez

A felügyelõk.

Az újraéledt Agárdi Egyháznak 1785-tõl 1806-ig (21 évig) nem volt felügyelõje.

1.  Az elsõ választott felügyelõ Radványi István Legéndi földbirtokos 1806-1821 (15 évig), aki egyidejûleg (1810-42) a Legéndi gyülekezet felügyelõi tisztét is viselte.

2.  A második agárdi felügyelõ Kosztolányi Imre 1821-1835 (14 évig). Alatta épült a templomtorony

3.  Harmadik a felügyelõi székben Szontagh István 1835-1845 (10 évig). Õ nyitja meg, a Szontagh felügyelõk sorát s ettõl kezdve hosszú évtizedeken át ennek a nagymúltú családnak a leszármazottai viselték az Agárdi gyülekezet felügyelõi tisztét. Feljegyzésre méltó, hogy az elsõ Szontagh felügyelõ egy nemes keresztyén cselekedet révén került kapcsolatba gyülekezetünkkel. Ugyanis még felügyelõvé választása elõtt õ szenteltette fel saját költségén lelkésszé a szegénysorsú Fabó Andrást.  Amikor azután a gyülekezet 1835-ben felügyelõ nélkül maradt, tudta, hogy kinek kínálja fel ezt a kitüntetõ egyházi tisztséget. Megjegyezzük, hogy 1835-45-ig, Szontagh István felügyelõ mellett, fia, Szontagh Ferenc gyülekezetünkben másodfelügyelõi tisztet töltött be s édes atyját a gyûléseken  több ízben helyettesítette.

4.  A negyedik felügyelõ Szontagh Pál volt 1845- 1877 (32 évig). Az agárdi Egyház történetében nincs rá példa, de még, egyebütt is kevés példa található arra, hogy valaki több mint három évtizeden át viselte volna ugyanazon egyházközség felügyelõi tisztet. Megjegyzésre méltó, hogy Szontagh Pált 1900-ban  gyülekezetünk: örökös,   tiszteletbeli felügyelõvé választotta, amely tisztséget haláláig viselt.

Az oltár

Az oltár

  Vissza a templomépítéshez

5.  Egyházunk ötödik felügyelõje Edvi Illés Ödön 1877-1884 (7 évig), akit, mint másodfelügyelõt már 1865-tõl szoros kapcsolatok fûztek Egyházunkhoz. A templomi oltáron felállított újezüst feszület az õ ajándéka.

6.  A felügyelõi tisztségben hatodik Zmeskall István Legéndi földbirtokos   1884-1895 (11 évig), aki nevét azzal  tette emlékezetessé, hogy a lelkészlak építésére 400 ft adományt ajánlott fel. Bár az építkezés évében, elköltözés miatt, már megszûnt viselni felügyelõi díszes tisztét, a felajánlott összeget mégis kifizette. 1895-1898-ig (3 éven át) betöltetlen volt a felügyelõi állás.

7.  A felügyelõi székben hetedik ismét a nagynevû Szontagh család egyik sarja: Dr. igiói Szontagh Antal Horpácsi nagybirtokos 1898-1905 (7 évig). Ez a felügyelõnk létesítette a parokián 69 forint költséggel az un: Dr. Szontagh Múzeumot Ebbõl a célból a parókia folyosójának nyugati részét szobának alakíttatta át és két nagy színes ablakkal szereltette föl.

8.  A felügyelõk sorában, nyolcadik Ivánka Imre 1905-1910 (5 évig). Másodfelügyelõi tisztet töltött be 1902-1905. Az Egyházat többízben 50-50 Kor. pénzadománnyal támogatta.

9.  Kilencedik felügyelõnk Pongrátz György vármegyei aljegyzõ volt 1905-1914 (9 évig). A világháború négy esztendejében 1914-1918-ig üres az Õsagárdi Egyház felügyelõi széke.

10.   Tizedik a felügyelõk sorában Simon József Balassagyarmati pénzügyi titkár 1918-1929 (11 évig).

11.  Nagyjelentõségû az Õsagárdi Egyház (történetében vitéz jószási Purgly Lajos 1929-tõl mai napig Keszegi földbirtokos felügyelõvé választása. Jelenlegi felügyelõnk Aradon született 1906-ban. Vitéz jószási Purigly Ernái nyug. földmûvelésügyi miniszter fia, a kormányzói család közeli rokona, a Johannita Rend tb. lovagja. A felügyelõi tisztségre valóban hivatott férfiú, aki a reábízott egyházközség ügyeinek intézéséhez nagy buzgósággal látott hozzá. Sokat tett az Egyház anyagi felvirágoztatása terén, 150 P évi egyházi adót vállalt, ezenkívül anyagiakban szûkölködõ Egyházunknak 500 P évi községi segélyt szerzett. Az orgona vásárlásához 200 P külön adománnyal, az iskolai harmónium vételéhez 5 P adománnyal járult hozzá. A fõváros révén olcsó iskolapadokhoz juttatott bennünket. Kõbányájából több ízben utalt ki követ Egyházunknak. Jelen íráshoz is õ adta az eszmét. Ténykedéseivel általában az Egyházát szeretõ és mintaszerû evang. egyházfelügyelõ képét mutatta be. Kívánjuk, hogy a kegyelem Istene felügyelõnket az Õsagárdi gyülekezet élén még számos éven át tartsa meg. A felügyelõkrõl írt megemlékezésünket a Cselekedetek k. 20. r. 28. versével zárjuk: „Viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra, melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten Anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett."

Konfirmációs csoportkép 1963-ból

Konfirmációs csoportkép

A tanítók.

„Némelyeket rendelt az Isten az Anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul." I. Kor. 12, 28.

1. Az újraéledt Agárdi gyülekezet elsõ kántortanítójául Valentiny Pált 1785-1801 (16 évig) választotta meg, aki a községnek már elõbb is, hosszú éveiken keresztül jegyzõje volt.* Született 1734-ben, meghalt 1801-ben, élt 67 évet.

* Gyakori eset volt ebben az idõben, hogy kisebb községek­ben a jegyzõi tisztet is a tanítók látták el és fordítva.

2.  Utóda Brocken János 1801-1819 (18 évig), 1766-ban J. Szúd községben született. Iskoláit Aszódon végezte. Galgagyörkrõl hívták Agárdra.

3.   Harmadik a kántortanítók sorában   Bartholomeidesz Pál 1813-1822 (3 évig).  Dicséretesen dolgozott és Nagylakra távozott.

4.  A negyedik kántortanító Eger Imre 1822-1824 aki alig kétesztendei Agárdi    működés után a felsõpetényi gyülekezet meghívását fogadta el.

5.  Utóda Brocken Sámuel 1824-1825 (1 évig), a fentebbi Brocken János fia. Alig egy esztendei szolgá­lat után Csornádra tette át mûködése színterét.

6.   Hatodik kántortanítónk Mihályik Dániel 1825 -1831 (6 évig). Kétbodonyból jött hozzánk, de ez is csupán hat esztendõt töltött Agárdon.

7.   A hetedik kántortanító Bruik András 1831- 1837, szintén 6 esztendei mûködés után Csánkra távozott.

Végre Ország István 1837-1853 (16 évig) hosszabb ideig oktatta az agárdi gyermekeket, de ekkor õ is Penccel cserélte fel itteni kántor tanítói állását.

9.  A kilencedik kántortanító Podhradszky György 1854-1855 (1 évig) szintén csekély idõ multán Duna­egyházán talált magának állandóbb mûködési teret. Önként felmerül a kérdés: Mi lehetett az oka an­nak, hogy községünkbõl a kántortanítóik alig néhány esztendei mûködés után eltávoztak? Ennek valószínû oka a csekély javadalmazásban rejlik. A kántortanítói javadalom ugyanis csak akkor gyarapodott némileg, mi­kor a második Agárdi tagosítás alkalmával (1871) a tanítói földeket kiegészítették.

Istentisztelet

Istentisztelet

10.   A tizedik Agárdi kántortanító Niederland Mihály 1855-1881 (26 évig). Legéndrõl jött hozzánk. A ma élõ legidõsebb nemzedék még jói emlékszik erre a tanítóra. Negyedszázadot töltött Egyházunk szolgálatában. Hamvai temetõnkben pihennek. Emlékét sírkõ õrzi.

11.  Pittner Pál 1881-1914 (33 évig). Galgagutáról jött hozzánk, ahol segédtanítói hivatást töltött be. Mûködésére a ma élõ nemzedékbõl sokan hálásan emlé­keznek vissza. Földi maradványai a Galgagutai temetõ­ben pihennek.

12.   Pittner tanítónk éppen a világháború kitörésének esztendejében hagyta itt Õsagárdot. Pedig ekkor a fiatalabb tanítókat, akik nyomába léphettek volna, nagyobbrészt harctérre szólította a Haza hívó szava. Ez az oka annak, hogy a világháború éveiben egy nyu­galmazott tanító: Kmetty Mihály 1915-1918 (3 évig) látta el, mint helyettes a tanítói, kántori, sõt kb egy esztendõn át (Horeczky Aladár lelkész harctéri szolgálata idején) részben a lelkészi teendõket is.

13.  Utóda Molitórisz János lett 1918-1929 (11 évig). Túrmezõrõl jött hozzánk. Innen Balassagyar­matra költözött, ahol, mint nyugdíjas tanító ma is él.

14.   Miklya Mihály Tótkomlósról  jött Õsagárdra. Nagyon rövid idõt, csupán öt hónapot töltött gyülekezetünkben. 1929 augusztusában jött és ugyanez év decemberében már távozott.

15.  Tizenötödik tanítónk Boór László volt, aki mint helyettes Fehér Antal önkéntesi éve alatt 1931 szept.-tõl 1932 júl.-ig (11 hónapig) mûködött Õsagárdon. Rövid itt tartózkodása dacára áldott nyomokat hagyott    maga után. Rádra távozott, ahol ma levita tanítói tisztet tölt be.

16.   Jelenlegi kántortanítónk, Fehér Antal, tizenhatodik az Õsagárdi kántortanítók sorában. Született Csorváson, Békés m.-ben 1909 júl. hó 12-én. Iskoláit Békéscsabán, Gyomán és Sopronban az Evang. Tanítóképzõ Intézetben végezte. Önkéntesi évét Esztergoímban szolgálta le. Émléklapos zászlós. 1936-ban lépett házasságra Gombkötõ Irénnel. Oktatja az I-VI. osztályú elemi iskolai növendékeket és .az ismétlõ iskola I—III. évfolyamát. Helyi Iskolánkívüli Népmûvelõdési titkár és Ievente-fõoktató. Hivatását buzgósággal és szakértelemmel végzi.                                     

Fõbb mozzanatok Egyházunk történetében.

1718. A régi templom elvétele, lebontása és a híveknek a Nézsai r. kath. plébánia fennhatósága alá rendelése.

1781. II. József Türelmi Rendelete.

1785.  Az Agárdi Ev. Egyház újraéledése.

1786.  Templomszentelés (nov. 19-én, Erzsébet napján).

1798. Elsõ Ganonica visitatio (püspöklátogatás) Hamaliár Márton által.

1805. Második püspöklátogatás ugyan azon fõpásztor által..

1806. Rád elszakad Agárdtól és Csõvárhoz csatlakozik

1813. Harmadik püspöklátogatás Lyci Kristóf püspök és Benitzky Pál egyh. ker. felügyelõ által.

1815. A templom újratetõzése. 1819. Közgyûlési határozat a 9 óra utáni utcai csendháborítások ellen.

1824.  A torony építése.

1825.  Fõszolgabírói rendelet arról, hogy a dobzódások és erkölcstelenségek testi fenyítéssel sújtandók.

1830. A híveknek a Nõtincsi plébános hatáskörébe való utalása.

1838. Szeberényi János, bányakerületi püspök egyház­látogatása. (Negyedik püspöklátogatás).

1841. A templom újratetõzése.

1858. Elsõ agárdi tagosítás. A lelkészi földek kiegészítése.

1862. A torony bádoggal fedése (1000 ft 52 krajcár költséggel).

1871. Második agárdi tagosítás. A tanítói földek ki­egészítése.

1873. A templom újratetõzése 410 ft költséggel.

1878. Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi püspök egyházlátogatása.(Ötödik püspöklátogatás.)

1886. A templomépítés 100 éves jubileuma. A templom kívül-belül renoválva. Oltár, szószék, padok újra festve, tanterem kipadlózva.

1895. Az agárdi Egyház átcsatolása a Bányai egyház­kerületbõl a Dunáninnenibe.

1897. Az új temetõ használatba vétele.

1898. A templomot zsindellyel újrafedik. Az iskola­udvaron kutat ásnak.

1899. Dr. Baltik Frigyes dunáninneni püspök egyház­látogatása.   (Hatodik püspöklátogatás).

1900. A lelkészlak építése 2302 forint 44 kr. költséggel.

1902. A tanítói lak építése 3725 korona 66 fill. költség­gel. Az Agárdi Legény-Egylet megalakulása. Le­ég a parókia istállója.

1906. A templomtornyot horganyzott vaslemezzel fedik. A lelkészlakot körülcsatornázzák.

1911. A templom mögötti telket házépítés céljaira el­adják. A lelkész munkaváltságát 1013 Kor.-ban. a tanítóét 360 Kor.-ban állapítják meg.

1913.  Iskolaépítés.

1914.  A világháború kitörése.

1915-16. Horeczky Aladár tábori lelkészsége.

1917. A reformáció 400 éves jubileumi ünnepe.

1921. A hadi célokra kiszolgáltatott egyik harang: he­lyébe új 106 kg-os harang beszerzése.

1923. A csengetyûpénz helyébe offertorium bevezetése. Templom külsõ és belsõ megújítása 8 millió 462.694 Kor. költséggel. Új oltárkép beszerzése.

1927. A temetõ bekerítése. D. Kiss István, a Dunán-inneni egyh.  ker.  püspökének  egyházlátogatása.

(Hetedik püspöklátogatás.) Elrendeli az egyház­fegyelem gyakorlását és az ifjúság katekizációját.

1929.  A templomot eternit-palával fedik. Költség 1380 P.

1930.  Az Ágostai Hitvallás 400 éves jubileumi ünnepe. 1933. Iskolai harmónium beszerzése (180 P).   Fekete oltárterítõ vétele (91.32 P).

1934. Mihalovics Soma nógrádi esperes és dr. Laszikáry Gyula egyh. megyei felügyelõ egyházlátogtatása. Az egyházi alsó épületek javítása. Iskolapadok be­szerzése.

1935.  A tanítói lak és iskola külsõ javítása.

1936.  A templom körülcsatornázása, a toronnyal együtt teljes megújítása. 4 db új vasvázas ablak behelyezése. Költség 1205.32 P. Templomunk

150 éves jubileumi ünnep

Kérõ szó a gyülekezethez.

Egyházunk   több mint   150   éves   múltra   tekint vissza. Kiáltotta az üldözések viharait, amelyek a kör­nyék -protestáns  gyülekezeteit    (Keszeg,   Nõtincs   stb.) elsöpörték és teljesen   megsemmisítették. Községünk lakossága 98 százalékban ma is evangélikus. Apáink drága örökségeit hagytak reánk: van templomunk, is­kolánk, evang. istentiszteletünk, Bibliáink, énekes­könyvünk, élhetünk az Úr szent vacsorájával.

Kövessünk el mindent, hogy ez a drága örökség kezünkön, a jelen nemzedék kezén el ne kallódjék, hanem csorbítatlanul, sõt meggyarapodva szálljon át az utódokra, unokáink unokáira.

Erõs vár a mi Istenünk!

Emléktábla